Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Levelek a szerkesztőhöz

múltról, jelenről és a jövőről. A beszélgetés tárgyát főleg a pi­lóták képezték, arról számoltak be, hogy ők mi mindenen men­tek keresztül. Tudom, hogy ez mit jelentett, mert ott voltam. Még talán azt szeretném megjegyezni, hogy főleg a volt tisz­teket mind előléptették (aki hadnagy volt, most már biztos őr­nagy) A legénységről egyáltalán nem is volt szó, mintha — nem tudom miért — elfelejtettek volna bennünket. Pedig nehéz el­képzelni, hogy nélkülünk hogyan tudtak volna harcolni. Péterdi űr, ne értsen félre ! Mert én az akarok maradni, aki voltam a háború alatt. A tűzkereszt kitüntetéssel azért én is szol­gáltam a hazámat. Remélem a MSZ továbbra is fogja ezt a felfo­gást támogatni. Szeretettel Leslie J. Tóth Mennyire igaza van Tóth bajtársunknak ! Egy alakulat ütő­képessége, sikere annak minden egyes tagjától függ. A legki­válóbb harcos pilóta sem tud eredményt elérni, ha ágyúi nem működnek, mert a fegyveresek felületesen dolgoztak. Vagy talán képességeinek teljes birtokában megy harcba az a hajózó, aki nem ette meg az ebédjét, mert a szakács odaégette a rántást ? Szívleljük meg Tóth bajtársunk szavait és adjuk meg a kellő tiszteletet, elismerést mindenkinek, aki arra becsületesen, ke­mény munkával rászolgált. Szerkesztő Canberra, 1995. július 4-én. LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ. Csupán egész röviden szeretném tudatni a következőket, amelyek talán érdeklődésre tarthatnak számot. (1) Lehetséges, hogy Szikora Pál László egykori vadász­repülő (101Я vadászosztály) békésen és jó egészégben éli napjait valahol Amerikában (vagy másutt) — de néhai Faludi Károly egykori századtársa szerint hősi halált halt a "Bay of Pigs" akció folyamán 1961 áprilisában. Érdekelt sorsa (és halála ?), ezért amikor esély kínálkozott rá, megkérdeztem levélben az esemény egyik amerikai kutatóját, hogy tud-e róla valamit ? Válasza nem­leges volt, de ezzel a kérdés még nincs megoldva. Ugyanis az első napokban bevetett pilóták és hajózók kubaiak voltak, de azután már az amerikai "tanácsadók" és "kiképzőik" is repültek bevetéseket. Ezek közül négyen estek el. Azonban rajtuk kívül még CIA (Central Intelligence Agency) által szerződtetett szemé­lyek is részt vettek az invázióban, akik álnéven (alias) szerepel­tek. Lehetséges, hogy Szikora ezek között volt — ha egyáltalán részt vett a vállalkozásban. (Egyébként a szabad kubaiak nem rendelkeztek vadászgépekkel, csupán szállító/bombázó gépek­kel.) Mindenesetre megkaptam egy másik "bennfentes" címét, aki­nek rövidesen írok. Másrészt lehet, hogy a keresett pilóta egy­általán nem állt összeköttetésben a kubaiakkal. Ha valaki tud ró­la, értesítsen a MSZ-on keresztül. (2) Úgy hallottam, hogy régi ismerősünket, dr. M. Szabó Miklóst vezérőrnaggyá léptették elő és a vezérkari iskola parancs­noka lett. Ismeretes, hogy a MSZ több számában folyt a "vita" dr. Szabó és az olvasók között, hogy hősi halott-e a második vi­lágháborúban elesett magyar katona, vagy csupán az ellenünk harcolókat illeti meg e cím. Minden ésszerűség, lovagiasság és bajtársi érzés ellenében dr. Szabó kategórikusan kijelentette, hogy a hősi halott sztátusz ránk — magyarokra — nem vonatko­zik 7 Kiváncsi lennék, hogy most mi a vélelménye. Vajon hősi halottnak tekinti-e a háborúban életüket adókat, vagy azt tanítja iskoláján, hogy csak a szovjet katonák haltak hősi halált ? És még egy kérdés : a csecsen "lázadók" melyik kategóriába esnek ? Gaál Gyula Salzburg, 1995. augusztus 1-én. Nagy megnyugvásomra szolgál, hogy Te és Pálos Géza t. b. szerkesztői minőségben az új Szerkesztőségnek segítséget nyúj­totok. ..... Illőnek tartanám az idei MSZ-ban megemlíteni, hogy évfolyamom világhírű tagja, a magyar kardvívás legkiemelke­dőbb képviselője Kovács Pál idén odahaza elhúnyt. Hatszoros olimpiai és kilencszeres világ­bajnok volt. Kelemen Antal Kovács Pált mi, volt repülők, is mélyen gyászoljuk, távozá­sát fájlaljuk. (Kovács Pált 1935. augusztus 20-án avatták tüzér­hadnaggyá.) Szerkesztő. Summit, USA, 1995 szeptember végén... Szeretett jó Barátomnak : Péterdi Jánosnak ! A kérdőívvel kapcsolatban : két hónapja elhomályosítja sze­meimet a gondolat, hogy utazni fog az a sok szeretet, tudás, megértés, mely megtöltötte nagy gonddal a lapokat, hogy ne­künk olvasóknak, akik benne éltünk az elmondottaknak szavai­ban, örömet szerezzenek. Tudom, szomorúak akik elhatározták ezt a lépést, hogy "szelek szárnyán" hazarepüljenek a "Szárnyak". Adja Isten, hogy továbbra is legyen mit közölni velünk a jö­vőben....idáig úgy nézett ki, hogy az "Archiv" kimerülhetetlen ! Kedves János, sohasem fogom megérteni, honnan veszi ezt a magasztos erőt-segítséget ilyen példa nélküli munkához ?! Arra kérem, vegye kezébe az én elhatározásomat, mivel bizalommal vagyok minden téren. Erre ezúton meghatalmazom; ugyanis minden úgy lesz jól, ahogy a többség akarja ! Mellékelek egy $30-as csekket — oda szánhatják, ahová azt jónak találják. Ugyanis már régen tartoztam a múltban küldött példányokért. Nagyon kérem, ezúttal fogadják el a sok fárasztó munkáért és kiadásokért. Nagyon köszönöm kedves Barátom — szeretettel mindig özv. Sándor Béláné, Auguszta A fenti levél nemesen gondolkodó írójának arra a kérdésére, hogy honnan veszem "ezt a magasztos erőt-segítséget ilyen példa nélküli munkához ?!" — a felelet egyszerű: Az olyan és hasonló — szép számmal befutó — megnyilat­kozások adtak és adnak erőt a munka folytatására, amilyet a levél írójától is kaptam. Szerkesztő Kedves János Jensen Beach, USA, 1995. szeptember 11-én. Köszönettel vettem a MSZ Baráti Közössége tájékoztatóját. Tájékoztatásodul közlöm, hogy a jövőben minden tevékenység-

Next

/
Oldalképek
Tartalom