Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Bánhidy Attila: Tóni bácsi visszaemlékezik

mint már említettem —, el kellett adnia az óragyárat, mert a románok elvették az apja erdélyi birtokát, s az apjának is fel kellett költöznie Budapestre.

Volt egy elgondolása a hűtést illetően : ha a motor nem forog, akkor a motorkagyló lehet alumínium öntvény, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy azt meg tudják csinálni. Igen ám, de a hűtés ! Akkor nem lehet alumíniumból csinálni a hűtőbordákat, mert az alumíniumöntvény nem bírja ki a forgatást, a centrifugális erőt. Thorotzkai kitalálta, hogy mit kell csinálni. Az volt a szabadalma, hogy nemcsak a hengerfejet készíti alumíniumöntvényből, hanem magát a hűtőbordás hengert is. Persze akkor már a dugattyúkat is alumíniumból készítették. Viszont alumínium nem szaladhat alumíniumon, mert az berágódik. Ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy az alumínium hengerbe beletervezett egy öntöttvasból készült u. n. puskát, egy hengeres futófelületet, amelyik azután súrlódás szempontjából kiválóan megfelelt, akárcsak egy sikló csapágy, öntöttvasból lévén, nem is kell csapágybélés. Azonkívül még egy másik

előnye is van az öntöttvasnak : nem annyira tömör, mint a kovácsolt vas, hanem porózus és a szemcsék között mindig vannak kis fészkek a lemunkált hengerfelületen, ahol az olajcseppecskék jól tudnak ülni és így a dugattyúgyűrű nem húzza le azokat.

Dehát akkor ez egyelőre csak elképzelés volt. Fennált még a lehetőség, hogy az elgondolás mennyire válik be ? Thorotzkai azzal jött hozzánk : hallotta, hogy Lampich tervez egy következő gépet. Ez 1923-ban volt. Akkor Lampich már nem Stefánnál dolgozott, mert már abszolvált és a Légierő alkalmazta. Közben lejárt a repülési tilalom és a Légierő szert akart tenni iskolagépekre. Albertfalván — mely az UFAG-nak (Ungarische Flugzeugwerke Allgemeine Gesellschaft) volt az utódja — megindult a repülőgépgyártás. Ott, ahol ma a posztógyár van, azok repülőgépgyári épületek voltak. Először Szebeny György által tervezett gépből egy példányt építettek, majd később — mikor ez igen-igen balul sikerült — a gyár főmérnökének a tervezésével, Oravecznél rendelte meg egy javított változatát a Lég-Bánhidi Antal 1975-ben az újjáépülő "Róma" 18 LE-s Thorotzkai motorjával.

(Winkler László gyűjteményéből.)

40