Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Vizér Mátyás: Hűvösvölgytől Szentkirályszabadjáig
A IUB osztály csoportképe. Balról, ülő sor : Vörös Miklós, Berzátzy Pál, Schamschula Rezső, Gulyás Kálmán, Buchaes György, Pottyondy Gusztáv százados osztálytiszt, Varsányi Vilmos, Kiss Róbert, Bérczy József, Magyar László, Horváth Ferenc, Bartha István. Második sor : Zábori Zoltán, Molnár József, Kis Zoltán, Endrei Jenő, Kunsági Attila, Papp János, Gerecz Árpád, Szent-Királly Árpád, Szatmári László, Scherr Zoltán, Bors István, Dús Szabolcs. Harmadik sor : Vizér Mátyás, Áprily Sándor, Garád Pál, Korocz Attila, Molnár János, Rozs Elemér, Káplány János, Veresegyházi Attila, Ruttkai László, Csorba Miklós, Kókai Kun Tamás, Takács Iván. (Szerző gyűjteményéből.) Repülő Akadémia parancsnoka személyesen győződött meg, és a helyszínen ő vette fel az Akadémia hallgatói sorába a sikeres vizsgázókat. A háború alatt a Repülő Akadémia Kassáról Szentkirályszabadjára költözött. Ebbe a befejezetlen, még repülőtér-nélküli intézménybe vonultak be 1944 őszén az elsőéves akadémikusok, akik részben az egykori repülő hadapródiskolásokból, részben a polgári életből jöttékből tevődtek össze. Ez utóbbiak között ismert vitorlázórepülők és -oktatók is voltak (pl. Méray-Horváth Róbert). Ők hozták a sportrepülőterekről azt a könnyed, életvidám, pajkosan bajtársi szellemet is, amely lazította a jobbára "porosz drill"-ben nevelkedett évfolyamtársaik merevségét. Az Akadémia parancsnokhelyettese az a Csontos Ferenc repülő alezredes lett, aki az egykori Repülő Hadapródiskola parancsnoka volt. És ismét közbeavatkozott a Sors. A háborús helyzet miatt a Repülő Akadémia első évfolyama két részre vált: a volt repülő hadapródiskolásokat soron kívül, 1944. november 15-én zászlósokká avatták, a polgári életből jött évfolyamtársaikat a helyszínen karpaszományos iskolára vezényelték. A tanárokat ideiglenesen a frissen avatottak adták. Nem sokáig. A csalódások sora folytatódott : az Akadémián tartózkodókból megalakított és védelemre felkészült harci alakulatot bevetés nélkül nyugatra irányították, szétosztották. Sorsuk annyiban lett azonos, hogy szétszórtan angol-, francia-, amerikai-, illetve szovjet hadifogságba estek, majd onnan szabadulva — idővel — elkerültek szinte valamennyi világrészbe. Ötven év elteltével, legjobb tudomása szerint feljegyezte és a szerencsésebb utódokra hagyta Vizér Mátyás 280 volt repülő hadapródiskolás, volt gépkocsizó lövész hadapródiskolás, volt repülő akadémikus, volt repülő zászlós. (Mindössze három év alatt.)
