Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Emlékezzünk
A Hefty-sarok a Hadtörténeti Múzeum "Domonkos" repülő kiállátás egyik termében. (ifj. Hefty Frigyes gyűjteményéből.) Hefty Frigyes is helyet kapott a légiközlekedésben. Résztvett az első Fokker F III. típusú gépek átvételében és hazarepülésében. Ezt követően az akkor kezdetleges műszerekkel ellátott gépekkel éjjel-nappal repült a nemzetközi légiforgalomban. Hefty mindenütt kereste a repülés lehetőségét, Rotter Lajos Feiro I. Daru, Dongó gépét ő repülte be. Ekkor már Németországban javában folyt a vitorlázórepülés. Ursinus Oszkár kiadta a jelszót: "Ha nem repülhetünk motorral, repülünk motor nélkül !" Nálunk 1929-ben indult meg Bemárd Mátyás és Hefty Frigyes kezdeményezésére a vitorlázórepülés Farkashegyen. Itt repülte meg Hefty első "C" vizsga követelményét. Egyike volt a hármashatárhegyi cserkészrepülés alapítóinak. Ő vezette 1933-ban a gödöllői IV. világjamboree cserkészrepülő táborát. Vidéken sorban alakultak a repülőegyesületek, és Hefty mindenütt ott található lelkesítő, buzdító előadásaival, szervezőkészségével. Rohamosan fejlődő vitorlázórepülő spórái tunkkal egyetemben szerveződött az esztergomi AERO EVER, Rubik Ernő repülőgépgyára, ahol Hefty Frigyes lett a berepülőpilóta. Alapítója és oktatója volt Csermely Károly gödöllői Ikarus repülő iskolájának. Először kezdeményeztek hazánkban csörlőrendszerű indításokat. Oktató és tanító cikkeinek sorozata jelent meg a Magyar Szárnyakban. Ragyogó tollú szakíró volt. Utánozhatatlanul adta vissza a háborús bevetések, bonyolult forgalmi repülések és a sportrepülés izgalmát, szépségeit. "Repülők, előre" c., majd a "Mégis repülünk" c. könyvei sok ezer fiatalt indítottak el a repülő pályán. A háború végén 1944-ben haditudósítóként szolgált. A háború után, 1945-ben amerikai fogságba került, 3 évet töltött a pocking-i táborban, majd 1950-ben kivándorolt az USA-ba. Először kétkezi munkásként dolgozott, majd mindent elkövetett, hogy a kint élő repülő bajtársakat összekovácsolja. Emigrációban kezdte el a magyar vadászrepülés történetét feldolgozni "Szárnyas huszárok" c. könyvében, de ez sajnos már nem került kiadásra. Az utolsó felszállására 50 éves repülési jubileumán, 1964-ben került sor Kaliforniában, majd a rák 70 éves korában, 1965. január 20-án végzett vele. Előadásom során egy csodálatos, változatos repülő élet bontakozott ki a hallgatók előtt. Hefty Frigyes nemcsak az első világháború hős pilótája volt, hanem szervezőkészségével, kezdeményezéseivel és nem utolsó sorban cikkeivel, könyveivel mindig a magyar repülést szolgálta. Végtelenül szomorú, hogy ezt az embert, aki a szó legnemesebb értelmében a magyar repülés tábornoka volt, csak a II. világháború utolsó hónapjaiban, mint haditudósítót érdemesítették arra, hogy tiszti rendfokozatot kapjon. E tekintetben hasonló volt a sorsa, mint ittebei Kiss Józsefnek, aki ha-lála után kapta meg a hadnagyi rangot, vagy v. Szentgyörgyi Dezsőnek, aki szintén a háború utolsó napjaiban lett zászlós. Hefty Frigyes tetteire büszkék lehetünk mi utódok, mert tettei a magyar repülés történetének legfényesebb lapjain, emlékeinkben kerülnek megörökítésre. Mi tovább is erőt merítünk vitéz Hefty Frigyes példamutató, fáradhatatlan életéből, forró hazaszeretetéből, a repülés ügyének önzetlen szolgálatából. Hefty Frigyes nevét 40 éven át nem lehetett büntetlenül kimondani ebben az országban, és most itt van közöttünk a szobra, hogy méltó helyére kerüljön az I. világháború hősi emlékei közé. 23 Csanádi Norbert
