Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Évfolyamtörténetek

fTrOLTAMTÖlTtlETEK A m. kir. "Horthy Miklós" honvéd repülő Akadémián 1942. június 18-án felavatottak rövid életrajza Összeállították : Etelaky Lajos (EL) és Micskey Miklós (MM) (1) Barabás (Hanel) János az Egri Gimná­ziumból került az Akadémia I. évfolyamába. Tanulmá­nyait jó eredménnyel végezte. Kitűnő úszó volt és mint Botló őrmester növendéke, a repülés alapjait is hamar elsajátította. Avatás után a kecskeméti 3. közelfelderítő repülő osztály állományába került. A Felderítő Harci Iskolát Börgöndön végezte el. 1942. szeptember 22-én hadgyakorlat keretében végrehajtott felderítő feladat közben WM.21 "Sólyom" géppel hegyoldalba ütközött és repülőhalált halt. Az egri temetőben nyugszik. (MM) (2) Bechtold Béla, közismert nevén Johnny, a soproni "П. Rákóczi Ferenc" honvéd reáliskolából mint "őscőger" került az Akadémia I. évfolyamába. Jeles ta­nuló volt. Avatása után Börgöndön felderítő harckikép­zésben részesült, majd 1943 áprilisában a kecskeméti közelfelderítő osztálynál átképezték a Focke Wulf FW.189 "Bel Ami" kétmotoros közelfelderítő típusra. Ugyanez év júliusában a Futár Repülő századdal a ke­leti frontra vezényelték : Kiev, Zsitomir, Rowno, Lem­berg, Stryj repülőterekre. 1944-ben már a Kárpát me­dence felett végzett felderítő repüléseket, amikor meg­sebesült. Kórházi ápolása után csatlakozott százada föl­di részlegéhez, azzal Bruck-on és Graz-on át a klagen­furti repülőtérre vonult, majd újra kórházba kerülve érte meg a háború végét. Háborús kitüntetései : Ezüst és Bronz Kormányzói Dicsérő Elismerés (KDE), Tűzke­­reszt, II. osztályú német Vaskereszt. A háború után 1946 májusában tért haza és mint B- listázott katonatiszt, különböző helyeken dolgozott. így volt fakitermelő, rakodó, anyagkönyvelő, míg végül "egyenesbe jutott" a soproni Erdészeti és Faipari Egye­temnél, ahol beruházási-, majd anyaggazdálkodási osz­tályvezetőként dolgozott. 1979-ben ment nyugdíjba. Azóta is Sopronban él, ahol a МАС-näl nyugdíjasként működik. (MM) (3) Bisits József — Juszuf — Révfülöpön szü­letett 1921-ben. Családjában a repülésnek már voltak hagyományai. Édesapja, Bisits Tibor repülő alezredes — mint a Légügyi Hivatal felügyelője — Bánhidi An­tallal 1933-ban a Bánhidi-tervezte és építette Gerle 13 gépen körberepülte a Földközi-tengert. Juszuf a budapesti Bencés Gimnáziumból került az Akadémiára, mindkét iskolát jeles eredménnyel végez­te. Avatás után a 4. bombázó osztálynál szolgált Deb­recenben, ahonnan 1943 áprilisában Krúdy Ádám szá­zados áthelyeztette a parancsnoksága alatt álló 5/1 éjje­livadász századhoz. A Messerschmitt Bf.llO-es és Me.210-es gépekre történő átképzés, majd a vakrepülő- és éjjelivadász kiképzés során német tolmácsként is szerepelt. A század parancsnokságát 1944 augusztu­sában v. Hollós János százados vette át. 1944 szeptem­berében a Breslau-tól délkeletre fekvő Ohlau repülő­terén kapott éjjelivadász kiképzést a század hajózóinak egy részével együtt. Innen karácsony előtt Wienemeu­­stadtba települtek át. Fokozatosan Nyugatra települve, családostul amerikai fogságba estek. Bajorországban érte a háború vége. Feleségével, gr. Zichy Melindával 1946 tavaszán hazatértek, de az erősödő politikai elnyomás elől 1948- ban újra Nyugatra távoztak és 1949-ben kivándoroltak Ausztráliába. Juszufnak két évi nehéz fizikai munkát kellett vállalnia, mialatt házukat is felépítette és angolul letette a szükséges vizsgákat, hogy újra repülhessen. Kitartó munkával elérte célját. Pilótának alkalmazták a Buttler Airlines belföldi légitársaságnál, ahol nagyon megbecsülték. Újra kibontakozó repülő pályafutását váratlan halála törte ketté : 1959. április 25-én már ha­zafelé repülve rosszullét fogta el. Leszállás után még felült az elővárosi vonatra, amely Sydneyből családjá­hoz vitte volna, azonban a vonaton elvesztette eszméle­tét, s anélkül, hogy magához tért volna, a kórházban agytrombózisban meghalt, 37 éves korában. Életét mélységes istenhit, a repülés és családja sze­­retete töltötte ki. Hat gyermeke és 15 unokája él Auszt­ráliában és az USA-ban, akik édesanyjukkal és a repü­lő bajtársakkal együtt őrzik Bisits Jóska emlékét. (Lásd Jóska III. évfolyambeli "Osztályozási Kimutatását" és a Sydneyben, 1958-ban kibocsátott fényképes útleve­lének másolatát a következő oldalakon.) (EL) (4) vitéz Debrődy György — Debcsi — a veszprémi Piarista Gimnáziumból került az Akadémi­ára, magával hozva a "cserkész szellemet" is. Mindig jókedvű, vállalkozó szellemű, a repülésért rajongó baj­társ volt. Tanulmányait jeles eredménnyel fejezte be. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom