Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Zeöld László: Debrecen - Szeged - 1931-32
Kirándulás a Hortobágyra. A kormánynál Novotny Antal ül, az előtérben áll a gépkocsivezető. (Szerző gyűjteményéből.) nem tudnak mást nyújtani, csak legyünk türelemmel. A kátrányszagot mindenki megszokta és egy nagyon vidám társaság alakult ki. A repülés minden kényelmetlenséget feledtetett. A kaszárnyarend senkinek sem hiányzott. A katonai vaságyakkal sok derűs órát lehetett szerezni. Aki az összerogyott vaságyat nem tudta összeállítani, az úgy aludt benne éjjel, ahogy az ágy összerogyott. Sok komikus, tréfás csíny tette emlékezetessé az "istálló korszakot". Tisztjeink a városban, tiszthelyetteseink a közeli házakban laktak s az ellenőrzést felváltva végezték. Fegyelmezésre nem volt szükség. A szolgálat polgári stílusú volt. Más volt azonban a repülőtéri szolgálat. Ott mindenki érezte, hogy szükséges a katonás fegyelem és rend. Ezt Mocsáry százados ki is hangsúlyozta és betartását szigorúan megkövetelte. Az oktatáshoz három Hungária gépet kaptunk, melyek tárolásához három T alakú kis fahangárt építettek. Ezeket a hangárokat őriztük és védtük mi töltény nélküli puskával. Ezt a feladatot nagyon komolyan vettük mert a gépeket mint sajátunkat féltettük. Ellenség nem volt, de kíváncsiskodó annál több. A kiképzésre bevonultak között senkinek sem volt repülő előképzettsége. A vitorlázó repülés akkoriban még nem volt elterjedve. Ezért szükség volt némi aerodinamikai- és repülőgépismeretre, amit tisztjeink oktattak. A kiképzés a hajnali órákban kezdődött. A gépeket kitoltuk a starthelyre, amit a szélirány szerint a parancsnok állapított meg. Ezalatt két kijelölt növendéknek ki kellett rakni a "piahét" (leszállójelet). Ez két db. 1x4 méteres sátorponyvából készült téglalap volt, egyik oldala fehér, a másik piros. Ezt kellett "T" alakban kifektetni a leszálló mező kezdetére, pontosan a leszállási irányba. A gépek a starthelyen vonalban álltak, a kerekek elé fékbakokat tettünk a motorpróba előkészítéséhez. Ekkor megkezdődött a bemelegítés és a motorpróba, amelyet a szerelők végeztek. A motor beindítása szívatással kezdődött. Ilyenkor a légcsavart kézzel kellett átforgatni, hogy a motor beszívja az üzemanyagot.. A gépben ülő szerelő meggyőződött arról, hogy a gyújtás ki van-e kapcsolva, majd kikiáltott: "Kikapcsolva !" A szívatást, átforgatást végző növendék — miután hangosan megismételte a "Kikapcsolva !" kiáltást, néhányszor átforgatta a légcsavart, majd hátralépve visszakiáltott : "Gyújtás !" a gépben ülő szerelő "Gyújtás !" visszakiáltással bekapcsolta a gyújtást és az "bekurblizta" az áramfejlesztő diamót. Amint a motor beindult, megkezdődött a bemelegítés és motorpróba. Sikeres motorpróba után következett a gépek "berepülése", A Hortobágyon. A csacsin ül Gerendássy Sanyi, "fékez" Papp Pista. (Szerző gyűjteményéből.) 156
