Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Levelek a szerkesztőhöz
A Baráti Közösség megalakulásának témájában egyetlen (nem mérvadó) észrevételem, hogy a beszámolódban megfogalmazott és a MSZ-ban tulajdonképpen eddig is követett célkitűzéseket, az ismertetett, egyébként kitűnően megszerkesztett működési alapszabály talán jobban kifejezné, ha annak például az "a" pontja valahogy így szólna : "......bemutat megtörtént eseményeket, élménybeszámolókat, életleírásokat, interjúkat ..... (stb.), mind a múltbeli, mind a mai hazai és külföldi repülés minden területéről, mind a katonai, mind a sport- és polgári repülésről, beleértve az ejtőernyőzést, ballonozást, modellezést is ....." Úgy vélem, hogy a MSZ, illetőleg annak Baráti Közösségének tartós, a mi kihalásunk utáni továbbélése érdekében, az alapszabályban hangsúlyosan, közérthetően kifejezésre lehetne juttatni azt a tényt : mi, "régi öregek" tudatában vagyunk annak, hogy a háború után, az elmúlt évtizedekben felnőtt egy háború-utáni repülő nemzedék, akik kisöcséink, kishugaink, gyermekeink és unokáink soraiból nőttek ki, akik közül az elmúlt évtizedek során megteremtődtek ennek a nemzedéknek is a repülő kiválóságai, hősei, áldozatai, sőt már "beérett" veteránjai is. Kifejezésre kellene juttatni, hogy ettől a nemzedéktől mi nem akarunk elkülönülni a repülés egyetlen területén sem, mert hisszük, hogy bennük ma épp úgy él, nemcsak a repülés szeretete, hanem a hazaszeretet, a haza iránti hűség, kötelességtudat és bajtársi szellem is, éppen úgy, ahogyan annak idején bennünk élt és él a mai napig is. Nem tagadhatjuk meg egymást ! A Magyar Szárnyak és annak Baráti Közössége is legyen egyik összekötő kapocs az itthon és külföldön élő magyar repülők minden korosztálya között ! Szomorú esemény, hogy az éppen most "beiktatott" munkatársak egyike : Benkó Béla barátunk — amint erről már bizonyára értesültél — január 14-én 75 éves korában Érden hirtelen elhúnyt. Béla igen segítőkész, jó barát, jó bajtárs — tapasztalatom szerint — a Magyar Szárnyak igen lelkes, agilis munkatársa volt. Távozása nagy veszteség számunkra ! Bár egészségi állapotom, kondícióm pillanatnyilag elég jónak mondható, írókedvem még mindig nem tért vissza. Ezt a levelemet most nem azzal az igénnyel írom, hogy esetleg leközlésre kerül, csak elismerésemet és köszönetemet akarom kifejezni munkátokért és meg akarom osztani Veled a Baráti Közösség célkitűzéseivel kapcsolatosan felmerült gondolataimat. Baráti, bajtársi szeretettel (Ágoston) Jóska Ágoston József, szeretett bajtársunk nagyon megkönnyítette dolgomat, mert sokkal szebben és érthe-9 többen fejezte ki azokat a gondolatokat, melyeket a Szerkesztői Beszámolóban akartam elmondani. Szerkesztő Kérem az alábbi nyílt levelet a Magyar Szárnyakban feltűnő helyen, elöl kinyomtatni. Eszenyi Dénes NYÍLT LEVÉL Élmények továbbadása kortársak és utódok részére olyan ősi szokás, mint az emberiség maga. Egy nemzet életében történő események — különösképpen abban az időszakban, amikor élet-halál harcát vívja — megörökítése és továbbadása a kortársak és az utókor részére történelmi felelősség és kötelesség. Ezt a fontos és magasztos feladatot évek óta önként vállalta és kitűnő eredménnyel hajtja végre — kiterebélyesítve, kiterjesztve egyéni és csoportos élményekkel, valamint a Légierővel kapcsolatos anyag, stb. bevonásával — egymást követő családi tragédiáktól terhelve a Magyar Szárnyak fennmaradása érdekében igen jelentős anyagi hozzájárulással Péterdi Adi János bajtársam és barátom. Ezért neki és évek óta segédkezet nyújtó társainak, mint a volt m. kir. honvéd Légierők egyik legidősebb, még életben lévő tagja — a magam nevében és remélem, hogy a Magyar Szárnyak Olvasói nevében is — a legmélyebb hálámat és köszönetemet fejezem ki ezzel a nyílt levéllel. Isten áldását kérem további tevékenységére. La Pine, Oregon, USA, 1995. október 4-én. (ESZ] DKV.J.) Eszenyi Dénes volt magyar királyi honvéd Légierők őrnagya, pilóta, e napon 89 éves és 9 hónapos. A fenti levelet — miután az személyemet érinti hosszas tusakodás után közlöm le, mert nem volt erőm ellenszegülni az általam igen tisztelt és nagyrabecsült Eszenyi Dénes Bajtársunk kérésének. Kérem összes múlt- és jelenbeli Munkatársaimat, hogy a fenti sorokat magukra vonatkoztassák, mert az ő segítségük nélkül semmire sem mentem volna. Szívből csatlakozom Eszenyi Dénes Bajtársunk köszönő szavaihoz, melyek Munkatársaimat illetik. Szerkesztő
