Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Orosz Béla †: A magyar Légierők teljesítményei
parancsnokának, aki azt elfogadta és erre vonatkozó kérésemet azonnal teljesítette. Úgy rendelkeztem tehát, hogy a most beérkezett század összes bombaanyagát a gépkocsi oszlopok először szállítsák előre Kolomeából, a felderítő és vadászszázadok pedig egymást segítsék ki a lépcsőzetes előretelepülésnél a saját szállítóeszközeikkel. így sikerült folyamatos működésünket a kevés gépkocsi, a sűrűn ismétlődő záporesők és az elmondhatatlanul rossz utak ellenére mindvégig biztosítani. A hadtest gyors előretörése folytán az összekötővonalak rendkívül meghosszabbodtak s ennek hátránya többek között mutatkozott már a parancsok továbbítása terén is. Vezetékes összeköttetésünk általában csak a 17. hadsereg parancsnoksággal volt meg, de az is mértéken felül túl volt terhelve. A repülőszázadokkal kezdetben csak rádió útján tudtunk érintkezni. Ezt az öszszeköttetési eszközt is legtöbbször használhatatlanná tette a rejtjelezési kényszer, pedig a gépesített kötelékek gyorsan változó harchelyzetei sokszor igen gyors végrehajtást követeltek meg. Több ízben, ismétlődő hibákból okulva, végül is úgy segítettünk magunkon, hogy a bevetési parancsokat futárgéppel továbbítottuk és csak a szigorú készültséget rendeltük el rádión. Ez az eljárás később is bevált, mert a tapasztalat szerint a futárgépek repülése kb. annyi ideig tartott, mint amennyi időt a bombázógépek motorjainak a felmelegítése vett igénybe. A gyorshadtest csapatai által elért újabb terepszakaszon az ellenség légi tevékenysége változatlanul élénk maradt. Az 1. gépkocsizó dandár előretörő oszlopait bombatámadások érték. Heves repülőtámadásokat intézett az ellenség a 2. gépkocsizó dandár ellen is, mely a nap folyamán már Demkovka területét érte el, másnap pedig igen súlyos harcok árán Trosztyanec-ig jutott előre. Minél kedvezőbben folytak a hadműveletek, az ellenség természetesen annál hevesebb repülőtámadásokat intézett csapataink ellen. A sok előfordult eset közül megemlítem, hogy a Letkovka község keleti szegélyén tüzelőállásban volt közepes tarackos tüzérosztályunkat tűztámogatás közben, néhány órán belül 13 ellenséges repülő alacsonytámadása érte. Az ellenség élénk repülőtevékenységére való tekintettel még a nap folyamán előrendeltem a vadászokat és az I. közelfelderítő századot a már kezünkben lévő Annopolj-i repülőtérre. Ettől kezdve sűrűn portyáztunk a csapatok felett, kerestük a légiharcot, de az ellenség következetesen kitért előle. Hevességükben is igen súlyos harcok voltak azok, melyek Trosztyanec és Gordijevka területén fejlődtek ki. (5. sz. vázlat..) Kb. egy hadosztály erejű ellenség oldalba támadta Budi-néá az előretörő 2. gépkocsizó dandárunkat. Hasonló erejű ellenség állott szembe Demikovka-nál is. Ezekben a harcokban az ellenség sok foglyot és halottat hagyott vissza. Saját veszteségeink is nagyok voltak. Természetesen a küzdelemben megfe-79 Helyzet194lJulius hó 27-én ■* 600m. 'KMezred 5. sz. vázlat. EgyCa-135 raj. J Irosljanez lelő mértékben részt vett a mi légierőnk mindenfajta köteléke is. A bombázó erőket is itt vetettük először harcba. Mind Budi-nál, mind Bersagy-nál kitűnő célok mutatkoztak. Különösen nagy hatást értünk el azoknak a gépesített ellenséges oszlopoknak a bombázásánál, melyek Bersagy-tói keletre, az erdőn át vonultak vissza. A szorosba került harckocsikat egy Ca. 135-ös raj támadta meg és igen érzékeny veszteségeket okozott nekik akkor, amidőn azok a saját 15 cm-es tarackok megfigyelt tüzérségi tűzkörletén már kívül voltak. Az egymást követő bevetések folyamán, ezidőtájt egy igen érzékeny veszteség is ért bennünket. Egy Ju.86-os bombázó gépünket az orosz vadászok lelőtték. A német hadseregparancsnokság parancsára a századnak Gruska-nál egy ellenséges oszlopot kellett bombáznia. Feladatukat már teljesítették a gépek, amikor visszatérőben ellenséges vadászok támadtak rájuk. A század a támadás elől több ízben a felhőbe repült és úgy próbált menekülni. Eközben nagy területen szétszóródtak és egy ilyen magáramaradt és különvált Ju. 86-os repülőgépünket támadott meg hátulról két feltűnően gyors orosz vadászgép. A géppuskával és gépágyúval felszerelt igen nagy tűzerejű legújabb típusú Ráták, a vezérsík magasságából közeledtek. Már az első rácsapásnál mind a két lövészünk megsebesült és a gyujtólövedékektől a gép is égni kezdett. Koncz László őrmester pilóta úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az önmentés pillanata elérkezett, felszólította tehát a személyzetet a kiugrásra. Maga megvárta, amíg utasítását mindenki végrehajtotta és csak azután hagyta el ő is az erősen égő, kormányozhatatlan gépet. A beosztottak valamennyien megsebesültek. Barabás hadnagy aki megfigyelő volt, ugrás közben a függőleges vezérsíkba ütközött s ez mind a két lábát térden alul levágta, ö és Vadas szakaszvezető, — aki szájlövést kapott — eszméletlen állapotban értek földet. Valamennyiüket a 2. gépkocsizó dandár részesítette első segélyben a Trosztya-Kb.lho. Berschad 6 tonna
