Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Horváth Sándor: Vadászbombázók és csatarepülők

Még egy eligazítás. Középen, profilban Kázár László főhadnagy, balról : v. Zsoldos László sza­kaszvezető,Timler Ferenc szakaszvezető, v. Sztró­­kay Géza szakaszvezető, Loós Sándor tizedes. (Kishady Gábor Richard gyűjteményéből.) Január 6-án repülte a század 2000-ik bevetését. Olyan bevetéseket, melyekből egy is sok volt. Ebből 202-ben vett részt Lévay Győző százados. Szerencsés, szép haditeljesítmény. Az oroszok aprópénzt — sok ezer rubelt — tűztek ki a fejére. A németek kitüntették. A magyarok azt sem tudták, hogy létezik ez a század. A sajtó nem ismert minket. Ma Molnár főhadnagy a kötelék parancsnoka. Ismét a bekerítő útra Bicskéhez repülünk. Nagy erők nyo­mulnak északnak, őket aprítjuk. Piszkos az égbolt. Megint havazni fog. Gyerünk le, azután haza. Január 7-től nem lehetett repülni. A repülőtér hasz­nálhatatlan. Vastagon borítja a hó. Amikor a hó elol­vad, akkor lesz itt betyár világ ! Ismerem e tájat. Január 15-én a németországi Oels repülőteréről visszaérkezett a testvérszázad. Az Egyházkesző-i repü­lőtéren száBtak le. A 102/1 csatarepülő század pilótái az alábbiak: v. Szimon László százados, századparancsnok Hargittay Károly főhadnagy, elsőtiszt Ónody Mihály főhadnagy, pilóta Dobó Elek hadnagy, pilóta Komlóssy István hadnagy, pilóta Zoltay Lajos hadnagy, pilóta Kertész Ferenc hadnagy, pilóta Windauer István hadnagy, pilóta Gyűjtő László hadnagy, pilóta Szigethy István hadnagy, pilóta Vargha Lajos hadnagy, pilóta Sörley Kázmér hadnagy, pilóta Szabó Miklós hadnagy, pilóta Tizekker Gyula zászlós, pilóta Borsi László szakaszvezető, pilóta. A század pilótái jól képzett, gyakorlattal rendel­kező egyének, de vadászkiképzése nem mindegyik­nek volt. Ennek hiánya később jelentkezett. A Fóka fölötti biztos uralom bizonyos vadászképzettséget kívánt meg. Ez volt a tapasztalatom. Január 18-án hosszú szünet után bevetést ren­deltek el. Nyolcán indultunk. A repülőtér nehéz hóval fedett, alig használható, veszélyes. Csináltak egy ilyen-olyan leszállósávot. Az északi szél állandóan fúj. A reptér kelet-nyugati irányú. Oldal­szélben kell fel- és leszállni. Hosszú nekifutás után nehezen jöttek el a gépek. Ez a jelenség nehéz leszállásra utal. Oda kell figyel­ni, nehogy baj legyen. Motorom start után kihagy. Elektromos zavar. Nyomom a gépet előre, nehogy átessek. A motor újra felpörög, húz. Dübörögve pörög a légcsavar. Lassan felzárkózom. Heten vagyunk. Hol a nyolca­dik ? Ki lehet az, mi történt vele ? Felhúzunk 4300 m-re. Erősen párás, nehezen átlát­ható rétegben repülünk, laza kötelékben. Minden szem­re feladat hárul: időben meglátni az ellenséget, nehogy meglepjenek. Megérkeztünk a célterület fölé. Kirakodás. Alattunk Budapest. Itt volnánk, de hol van Ferencváros, a had­táp pályaudvar ? A parancsnok feladata a célt megta­lálni. Alattunk pára, füst. Rossz a látás. Figyelem a lég­teret. Körbetekintek. Sok vadász forog a légtérben. Keresik a berepülő idegeneket. De nem látnak meg, nem vesznek észre bennünket. Molnár főhadnagy meglelte a célt, már zuhan is. A falka utána. Alattunk a pályaudvar. A mozdonyok üte­mesen eresztik a gőzt. Mennek le a csomagok. Nem pihent a légvédelem. Végiglőtték a zuhanó gé­peket. Van itt vagy 30-40 cső, de nem találnak. Vetés után nem húzunk fel, lenn maradunk, így indulunk haza. így is érkezünk meg. A repülőtéren álló gépet látok. Körülötte szerelők szorgoskodnak. Ez a nyolcadik gép. Igazam volt. Ma­joros hadnagy start után visszafordult, mert nála is elektromos zavar jelentkezett. A köteléktől elmaradt. Bombával szállt le és átvágódott. Kimentették sértet­lenül, de gépe megnyomorodott. Szerencséje volt. Mi is leszálltunk, s ki így, ki úgy célba ért. Ahogy gépem talajt fogott, a hasrahúzott botot kissé felenged­tem. így a farokkerék rögzítő hatása megszűnt, a kerék szabadon mozgott, ami a kifutást fékezte. A hátsó részt leszorította. Az így vezetett gép nem vágódott át. Nem fékeztem. Megállt a gép magától is, csak ki kellett vár-70

Next

/
Oldalképek
Tartalom