Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Repülő emlékmorzsák
hanyozókat bármikor lehetett használni). Kaszinó három helyiséggel, tornaterem. Az első emeleten a főbejárattal szemben a protestáns imaterem. Jobbra az Akadémia parancsnoksága, gazdasági hivatal. Balra a különböző célú tantermek: Normál tanterem, "Link Trainer" szoba, fegyvertani, mototortani, fényképész laboratórium, tereptani helyiségek Délután kötelező ismétlés a foglalkozások befejezése után vacsoraidőig. Ebben az épületben folyt a tisztképzés 1943. augusztus 20-áig. Az 1943-44-es évfolyam már nem Kassára vonult be; nem voltak oly szerencsések, hogy állandó otthonuk legyen. Kassára csak az 1943 december 6-iki avatásukat megelőző időre vonultak be. A pilótakiképzésről. Bár az eddig elmondottakban a szerző sokszor használta a "pilótakiképzés" fogalmat az akadémiai képzéssel kapcsolatban, nem szolgálhatta egy világos, egyértelmű kép kialakulását ennek gyakorlati folyamatáról. Ez egymagában is már eléggé bonyolult tartalmat takar. Mivel tisztképzésről van szó, itt beszélnie kellett a tárgyalt időszakban (1939-45) a Horthy Miklós Nemzeti Alapnál, a Repülőkiképző iskolánál, a Harckiképző Iskola alakulatainál, s végül a kassai önálló Repülő Akadémián történt tevékenységekről, képzésekről. Ezen a vezérfonalon való haladás korántsem biztosítja, biztosíthatja egy egységes, azonos kiképzési rendszer 'rendszertelen' részletekből összeállítható folyamatának bemutatását A fentiek alapján a szervezettség könnyen áttekinthetőnek látszik, ha azonban belülről nézzük a részleteket, már nem olyan egyszerű. A tisztképzés előfeltétele az érettségi. De ha valaki csak pilóta akart lenni, ez a feltétel már nem volt kötelező. Az általános követelmény a szülői beleegyezés a fizikai és pszichikai alkalmasság, a repüléssel járó veszélyek tudata, s ennek önkéntes vállalása, az előírásokhoz való szigorú alkalmazkodás, a kiképzéssel együttjáró testi-lelki terhelési és tűrési képesség bizonyítása a "rohampályán". A rátermettséget, alkalmasságot a Repülő Orvosi Vizsgáló Intézet (ROVI) előtt kellett bizonyítani. Alkalmasság esetén jelentkezni kellett az ifjúnak a lakóhelyéhez közelező Sportegyesület repülő szakosztályán. A már ismertetett hét szakosztálynál történt az úgynevezett I. fokú pilótakiképzés. (A Ludovika Akadémia és a Jutas-i Tiszthelyettesképző Iskola növendékeire ez a feltétel természetesen nem vonatkozott). (22) A túljelentkezésre jellemző, hogy az egyik vizsganapon 20 fő jelentkezett, s közülük csak négy fiatal felelt meg az akadémiai felvételre. (23) A sportrepülő szakosztályokon történt kiképzést haderőnkívüli pilótakiképzésnek nevezték. A sikeres pilótakiképzést befejezők jelentkezhettek a légierőkhöz katonai szolgálatra. Egyrészük az Akadémiára került, más részük tartalékos tiszti állományba került; né-melyek a polgári légiforgalomhoz (MALERT) pályáztak. A sportrepülő keretekhez jelentkeztek a már vitorlázó repülési tapasztalatokkal rendelkezők is. Akik a repülést hivatásul választották, a Repülőgépvezető Iskolába (REGVI) kerültek, ahol további alapkiképzésben részesültek. (24) Az 1939-es Hadrend szerint a REGVI a repülőiskola ezred kötelékében Szombathelyen mint repülőosztály működött két századdal. 1941-ben a repülő kiképző dandárnak közvetlenül alárendelve, már négy századdal. 1942-ben közvetlenül a REGVI ezred alá két REGVI osztály tartozott; az I. osztálynak a kötelékébe sorolták a Repülő Akadémia évfolyamát Szombathelyen. 1943-ban a repülő kiképző dandár parancsnokságnak a dandár parancsnok helyettesen keresztül már két ezredparancsnokság szintű tagozódása alakult:: Repülő Akadémia I. évfolyam (Szombathely) és Repülő Akadémia II. évfolyam (Veszprém). Az első "ezredhez" tartozott az akadémiai akadémikusi és legénységi század, továbbá az 1. REGVI kiképző osztály két századdal Szombathelyen; a második "ezredhez" ugyancsak egy akadémikusi és egy legénységi század, továbbá az 1. vadász-kiképző osztály két századdal: az akadémikusok Veszprémben és Tapolcán. — 1944-ben Veszprémben : az 1. és 2. akadémikusi legénységi századok és az 5. önálló repülő műhely; Szombathelyen : az I. és II. REGVI osztály egy-egy századdal, és az 1. önálló repülő műhely. (25) Bárhonnan is jelentkeztek repülőkiképzésre, az alapkiképzés I. fokozatának befejezését a használt gépen való egyedülrepülés jelentette : iskolakörön való repülés és forduló gyakorlatok.Vándor- és navigációs repülésekre géphiány miatt már nem került sor. Az 1937-es és az 1938-as években a Légierő parancsnokságnak közvetlenül alárendelt alakulata volt Szombathelyen a Repülő Táborparancsnokság. Ennek pedig ugyancsak közvetlen alakulata a Repülőgépvezető Iskola (REGVI) és a Harckiképző Osztály. A következő években a fejlesztés ütemét a túloldalon kezdődő hadrendi táblázatok mutatják. Megállapítható, hogy 1939-től a képzés három vonalon történt: Repülő Akadémia, alapfokú pilótakiképzést biztosító repülőgépvezető iskola (REGVI) és a Harckiképző Osztály. Ezzel a pilótakiképzés be is fejeződött. A volt növendékek hadrafoghatókká váltak. Harci alakulatokhoz nyertek beosztást. Az elméleti képzés az Akadémián, Kassán, nehezen volt összeköthető a pilótakiképzés bármely szakaszával, mert a kassai repülőtér kis terjedelme nem tudott a követelményeknek megfelelni. Elsőfokú gépekkel még 254
