Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Repülő emlékmorzsák
Az egyes tantárgyaknak pontértéke volt. Ezek öszszesítése alapján állapították meg az egyes évfolyamok rangsorát. Minősítés: Kitűnő, jeles, jó, közepes, elégtelen. - Osztályrangszám pl.: 32/5; jeles. — Évfolyamrangszám pl.: 80/25; jó. Gyakorlati kiképzésnél a pilótaképesités megszerzése után, az akadémikusokat három csoportba osztották a további harckiképzés céljából: vadász, bombázó, felderítő. Kiképzésük az alább felsorolt repülőgépeken (típusokon) történt: (14) Vadászok: Bombázók: Felderítők : Romeo 37 FW-58 HD-22 Romeo 41 Ju-86 Sólyom Fiat Cr-20 Ca-135 He-46 Cr-30 He-70 Cr-32 .. C* A'L4 4* Egy gép kivételével (Sólyom) a többi olasz vagy német gyártmány. A németek állandóan mérsékelték a beígért szállítást; Az olasz gépek viszonylag hamar korszerűtlenné váltak. Ez a tény a magyar akadémikusok mennyiségi és minőségi kiképzését hátrányosan befolyásolta. A későbbiekben több konkrét példán látni fogjuk hátrányos helyzetünket. Az 1939-40-es kezdő tanévben, mint III. évfolyambeli akadémikusok, a Bólyai Akadémiáról kerültek Kassára : Bakcsy Gergely, Bodó Miklós, Fülöp Sándor, Hainiss György, Kasza Pál, Kisházy Zoltán, Komáromi Böngér, Kőhalmy János, Kun Emil, Máthé László, Orsovay Ervin, Roth László, Rudnyánszky Tamás, és Vasváry József. (A felsorolásból Székely László akadémikus tévesen kimaradt. Szerkesztő.) Már ennél az évfolyamnál megemlítjük, hogy a négy éves Ludovika Akadémia három éves lett, mert az első évet csapatnál (REGVI) töltötték, ahol I. fokú pilótakiképzésben részesültek. Ennek a csoportnak a kezdő létszáma 18 fő volt, avatásra már csak 15 akadémikus került. Velük párhuzamosan kaptak érettségizett önkéntesek is kiképzést, kikből később tartalékos tisztek lettek. Képzésük az 1938-39 tanévben a Ludovika Akadémia П, Főcsoport repülő századnál folytatódik, ahol elsődlegesen elméleti kiképzést kaptak. A következő tanévben (1939-40) kerültek Kassára az önálló Akadémiára. Avatásuk tehát itt történt 1940 július hóban. Ez volt az első tiszti avatás Kassán. Az elmélet mellett elvégezték а П. és Ш. fokú pilótakiképzést is He-22-es, illetve Fokker CVD gépeken; gyakorló repüléseket az Ar-96-os és Bücker 131-es gépekkel végezhettek. Repülési minőség : Iskolakörön oktatóval, majd egyedül, fordulók, műrepülés. 1940 tavaszán, az elméleti kiképzés befejeztével, az évfolyam három csoportra oszlott: vadász, bombázó és felderítő. Harci kiképzésük a fentebb ismertetett gépeken : minőségi-, kötelékrepülés, légiharc, mürepülés és lőkiképzés. A szükséges gépanyag hiányában csak mérsékelt kiképzést kaphattak. A magyar repülőipar "a környező kisantant gépeivel nem vehette fel a versenyt, de.........olyan személyi és műszaki állományt hozott létre (a légierő vezetősége Magyarországon. Szerző), mely minden tekintetben alkalmas volt a gyors fejlesztésre." (15) 1938 után az új fegyverkezés már nyíltan megindulhatott, de nehezen fogadható el az a megállapítás, hogy az eddig rejtetten létező légierőnk ettől kezdve dinamikusan fejlődött volna. Az egyetértés hiánya és széthúzó ereje, személyi ellentétek felső vezetési szinten, a lassan meginduló repülőipar, a kevésnek bizonyult pilótaállomány, a műszaki intézetek késői szervezése alaposan megcáfolta a dinamikusnak hitt fejlesztést. A "HUBA'T. hadrend tervének előírása nem tekinthető megalapozottnak. (Lásd : 1. sz. táblázat.) 1. sz. táblázat Repülő Repgé- Hajózó személyzet alakulatok peksz. pilóta egyéb 2 vadász- 96 96 — ezred 1 nehézbombázó 36 36 36 megfigyelő+ ezred szerelő & rádiós 1 könnyűbombázó 72 72 72 megfigyelő+ ezred szerelő & rád.löv. I-Vin. közelfelde- 64 64 64 megfigyelő rítő század 1 távolfelderítő 24 24 24 megfigyelő osztály_______________________________________ Összesen: 292 292 196 megfigyelő 108 szer. lövész __________________________________108 rád, lövész A légierőn belül a tisztképzésben előfordult gyakori változtatás hátrányosan befolyásolta a tervszerű fejlesztést. Tévesnek kell tartanunk a repülő tiszti képzés kapcsán azt a beállítást, mely szerint az egy évnek csapatszolgálatban való eltöltése nem tartozik szervesen a tiszti kiképzéshez. Bár a rendszer gyakran bonyolult képet nyújt, de 1939-től a HMNRA-nál, repülő szakosztályainál történt pilótakiképzés is szorosan beletartozik mind a hivatásos, mind a tartalékos repülők képzésébe. A repülési gyakorlatokhoz fűződő elméleti oktatás is alapot nyújt a későbbi elmélyültebb tanuláshoz. Szigorúnak kell minősíteni minden olyan véleményt, mely állítja, hogy elavult szakkönyvek és provizórikus jegyzetek alapján történt volna az akadémiai 245
