Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945

A katonai repülés megalapozása

A m. kir. Légügyi Hivatal 1924. április 10-én kezdte meg működését, és ettől kezdve jó egy évtizedig a magyar katonai és polgári repülés központi vezető szerve maradt.

A magyar katonai és polgári repülés új időszakának kezdetén új vezetőt is kap. Petróczy István ezredes, tábori pilóta 1923 tavaszán fölmentését kéri. Petróczy a Monarchia legelső repülői közül való. Pilóta igazolványának száma: 13, kelte 1910. szeptember 28. ő volt a császári és királyi hadsereg negyedik tisztje, aki pilótaképesítést szerzett. A világháború vége felé a bécsújhelyi Repülő Arzenál parancsnoka. A háború után először a Honvédelmi Minisztérium (HM) 37., majd ennek megszüntetése után a Közlekedésügyi Minisztérium (KM) XI. szakosztályainak vezetője. Petróczy hervadhatatlan érdemeket szerzett azzal, hogy együtt tudta tartani, és az elveszített háború letargiájából fel tudta rázni az aviatika embereit, megtanította őket újra tervezni, dolgozni a jobb jövő érdekében, sőt felélesztette és munkát adott a repülőiparnak is. Érdemes elolvasni Petróczynak 1921. nyarán tett németországi látogatásáról szóló jelentését, (6) amelyben összehasonlítja a két ország aviatikájának akkori állapotát.

Petróczyt 1923 nyarán nyugdíjazzák. De az ilyenkor szokásos, és rendszerint magas kitüntetésben kifejezésre jutó államfői elismerés helyett csak egy szerény miniszteri dicséret jutott neki, de lássuk mit ír egy kívülálló személy, Loriot francia pilóta százados, az Ellenőrző Bizottság (EB) légügyi előadója. Szerinte a magyar aviatika feltámasztásához hiányoznak a megfelelően képzett, és a legújabb gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező műszaki emberek, tervezők, mérnökök és szerkesztők. A "rosszul alkalmazott hazaszeretetből fakadó tévedések"-et külföldi szakemberek behívásával, vagy a magyar mérnökök külföldi továbbképzésével kellene elkerülni. Az első kísérleteknek a rájuk fordított munkával és pénzzel arányban nem álló csekély eredménye miatt a katonai körök elégedetlenek, és ez rendítette meg Petróczy helyzetét. Sőt még az aviatikái körökben is az a felfogás jutott uralomra, hogy egyelőre még a külföldön jól bevált idegen típusokat kell licensz gyártásban előállítani. Ez is Petróczy elveinek elítélését jelentette. (7)

A Légügyi Hivatal új főnöke búcsúztató beszédében kiemelte, reméli Petróczy nem vonul vissza az aviatikától, és azon lesz, hogy "a társadalmi kezdeményezés, és a hivatalos aviatika exakt munkája harmonikus egészet adjon." (8) Nem is vonult vissza, mert egyideig a Magyar Aero Szövetség alelnöke^ később a MOVERO-t vezeti, majd a Légoltalmi Ligában tevékenykedik.

A minisztertanács 1923. május 18-án jóváhagyja az államfőnek teendő javaslatot (9) az új Légügyi Hivatal első főnökének kinevezésére. A HM jelöltje Vassel Károly vezérkari ezredes, akinek eddig még semmi kapcsolata sem volt az aviatikával.

Hivatalának átadása előtt Petróczy még egyszer kifejezésre juttatja az általa helyesnek vélt aeropolitikát. (10) Javasolja:

1. / Bontsák fel a francia imperializmus szolgálatában álló Franco-Roumain légiforgalmi társaság szerződését, és kössenek vele újat, előnyösebbet (11), mert a társaság nem tartotta be a konstantinápolyi vonal megnyitásának határidejét (a kétéves határidő 1923. január 23-án járt le), de kizárólagossági jogával élve akadályozza a magyar társaságok működését is. De meg lehet azt is tenni, hogy érvényesítjük vele szemben a ránk kényszerített korlátozásokat (itt a londoni ultimátumra gondolt), és így a társaság összes gépeit le lehet tiltani, mert régi katonai gépek lévén túllépik a magyar gépekre előírt szabályokat.

2. / Tartsunk Németországgal szoros kapcsolatot, mert repülőipara ma vezetőszerepet tölt be. Sok technikai kérdésben a németekre vagyunk utalva, a kapcsolat ránk nézve előnyös.

3. / Külügyminiszterünk tegyen kezdeményező lépéseket a szomszéd államoknál, viszonossági alapon kötendő szerződésekre.

4. / Biztosítassék a magyar repülőipar életképessége magyar konstrukciók előállítására. Ma már 30 magyar mérnök foglalkozik ezzel, és rövidesen lesznek magyar konstrukciók. Célszerű lenne, ha a magyar ipar fémgépek gyártására rendezkedne be, mert a bakonyi bauxittelepek sok aluminium ércet tartalmaznak. A jelenlegi vállalatot (Tapolcai Bánya Rt) angol-osztrák bank finanszírozza.

5. / Létesítsünk kísérleti laboratóriumot és ehhez repülőteret.

6. / Kapjon állami támogatást a Magyar Aero Szövetség és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület.

7. / Teremtsük meg a repülést népszerűsítő irodalmat. (12)

Készít egy hosszú listát azokról az ügyekről is, amelyeknek intézéséhez mielőbb hozzá kellene látni. A lista első részében különböző tanfolyamok megrendezését javasolja, a második részben műszaki vonatkozású ügyekről szól. Ezek közül a fontosabbak:

forgalmi- és forgalmi-iskolai repülőgép típusok megvalósítása (a szerkezeti rajzok már elkészültek), különböző kísérletek végrehajtása (rádió-telefon repülőgépen, tűzbiztos benzintartály, "távható" villanyos olló léggömbgát elvágására, "Antifrigor" hűtőfolyadék, légfék aeromotorokhoz, posta-ejtőernyők, stb). vitorlázó repülőgépek ellenőrzése, új pályázat kiírása.

213