Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945
6 db. BMW motoros Fokker F Ш repülőgép megvételére. Szószerint idézve Wilczek szavait: "a Fokker cég az általunk is megvett használt F Ш típusu ugyanazon gépekért... 23.000 holland Forintot (hlF) kért." Ez összesen 138.000 hlF lenne, de ez még nem lehetett a végleges ajánlat, mert előfordul a 134.000, sőt a 132.000 hlF-os összeg is. Az összeg fele előre fizetendő, a másik felére bankgaranciát kért. Fokker azt is kikötötte, hogy 3 évig csak tőle vásárolnak repülőgépet, de ezekután hajlandó 10 % engedményt adni. Wilczek a Lili és Tóbiás céget bízta meg a vásárlással, de ezek sehogysem tudták előteremteni a szükséges pénzt. Ezután fordul Wilczek Szegő Rezsőhöz, a Prakszis Rt. vezérigazgatójához. Szegő vállalta is az üzlet lebonyolítását, kikötve, hogy a vételkor esetleg szerezhető előnyöket Szegőnek átengedi, viszont a pénzt és a bankgaranciát neki kellett megszereznie. Szegő 1922. október 19-én Wilczek nevében 129.000 hlF-ért (más adatok szerint 123.000 hlF-ért, de úgy, "hogy a legkiválóbb kiválasztott gépek fognak szállíttatni") megveszi a gépeket. 1922. október 28-án a Vliegtuigen Fabrik közli a Prakzsissal, hogy ha a tőle megvett 6 repülőgép "szállítása rendben lebonyolódptt, akkor 10.000 hlF-et fizet a Prakszisnak jutalék fejében, nyugta ellenében." Vagy egy másik helyet idézve : "...a Fokker gyárnak az a képviselője, akivel az ügyletet megkötötte, azt kötötte ki, hogy a gyár szinleg 60.000 hlF-ot fizet valamelyik magyarországi közvetítőnek, de persze maga az összeg nem kerül kifizetésre." (100) Az új társaság alakuló közgyűlésén, 1922. november 2-án a gépeket Wilczektől 129.000 hlF-ért átveszi. A fizetés a következőképpen történt: 1922. július 12. előleg a Magyar Kereskedelmi Bank útján 13,800 hlF 1922. október 31. *60,000 hlF 1922. december 30,000 hlF 1924. május és december között 26,872.64 hlF 1924-ben anyag és kamat címén 5,978.15 hlF *Ezt az összeget Szegő öccse Paolo, Rijeka-i gyáros hitelezte. Visszafizetése több részletben, 1925-ig elhúzódott. "A jegybank az összeget csak hosszú idő múltán, olyankor bocsátotta a vállalat rendelkezésére, amikor a korona romlása folytán a vállalat már óriási veszteséget szenvedett", mondja egy 1927. június 22-én kelt jelentés. Az új légiforgalmi vállalkozás MAGYAR LÉGIFORGALMI RT néven (rövidítve MALERT) 1922. november 19-én megalakult Az alapítási szervezet szerint az RT célja : (101) elsősorban a m. kir. kormány által által 45.376/ 1922. szám alatt a Bécs-Budapest-Belgrád vonalon kiadott légiforgalmi engedély-okiratban körülírt légiforgalmi szolgálat, továbbá egyéb légiforgalmi vonalak berendezése és fenntartása úgy belföldi, mint nemzetközi forgalomban, azonkívül az aviatikával kapcsolatos gazdasági ágak művelése. Alaptőkéje 100 millió K. Ebből 25 millió esik a gróf Wilczek által hozott engedély okiratra, irodahelyiségekre, az amsterdami Nederlandsche Vliegtuingen Fabrik-kal 6 db. repülőgép vásárlására kötött szerződésre és az Austro-Lloyd-al kötött kooperációs szerződésre, mint vagyonbetétekre, amelyeket Wilczek a fenti összegnek megfelelő névértékű részvényekért az Rtnek átenged. Az alapítótagok: dr Bereghy Kornél ny. árvaszéki ülnök, gróf Csáky Gusztáv földbirtokos, Fischer Emil gyáros, Jekelfalussy Zoltán ny. fiumei kormányzó Lili Erich gépészmérnök, herceg Montenuovo Ferdinánd földbirtokos, gróf Nemes János földbirtokos, gróf Pongrácz Jenő földbirtokos, báró Sardagna Béla földbirtokos, Szegő Rezső a Prakszis vezérigazgatója, Tóbiás Frigyes gépészmérnök, dr Vízkelety Imre vezérigazgató, gróf Wilczek Frigyes ny. főispán, földbirtokos. A következő jelentkező gróf Jankovich-Bésán Endre, aki a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb, továbbá a Budapest-Prága, és Budapest-Bukarest légivonalak magyarországi szakaszaira bevezetendő légiforgalomra kért engedélyt. A minisztertanács 1922. szeptember 17-én hozzájárul az engedély megadásához, és így az 1922. november 22-én kelt, és Walkó kereskedelemügyi miniszter aláírásával ellátott engedély-okirat biztosítja számára a kért légivonalakon a személy és áruforgalom lebonyolítását, valamint a budapesti repülőtér és egy hangár ingyenes használatát. A fenti vonalakra öt évre kizárólagossági jogot is kap. Ezért köteles évente legalább 280 napon át az üzembehelyezett vonalakon egy-egy oda-vissza járatot végezni. A kormány viszont kötelezi magát, hogy az első vonalüzem megnyitásától számított öt éven át "utólag megállapítandó pénzbeli támogatásban részesíti." (102) A vállalat az AERO EXPRESS nevet veszi fel, és 1923. január 10-én alakul meg. Alaptőkéje 160 millió K. Az ugyanezen a napon kelt Junkers Flugzeugwerke AG dessaui cég levele szerint az új magyar vállalatba vagyonbetétként 78 millió К értékben 4 db. Junkers fémrepülőgépet visz be. Ezért 4900 darab részvényt kap. Jankovich-Bésán Endre koncesszióját 625 részvény ellenében átengedi az Aero Express Rt-nek. (103) Az Aero Express 1924-ben csatlakozik a Junkers Légiforgalmi Rt érdekeltségébe tartozó TRANSEUROPA UNION-hoz. 211
