Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945

kát mihamarabb legalább a legszükségesebb mértékben, amennyire azt anyagi viszonyaink megengedik, megalkossuk.

Fenti okokból а HM Ш. csoportfőnök a vezérkarral egyetértésben Chamier úrral lépett érintkezésbe... Ezen megbízhatónak bizonyult úr egy angol repülőtiszt kíséretében Budapestre érkezett, és Londonból repülőgép leírásokat, és fényképeket hozott magával. Az azonnal megalakított, a típusok elbírálására hivatott bizottság által felvett jegyzőkönyv mellékelve (lásd előbb). A csoportfőnökség azonban a HM D. osztályával egyetértőleg csak oly feltételekkel adhat szállítási megrendelést repülőgépekre, ha azoknak az entente részéről leendő lefoglalása tekintetében a szállítóktól teljes garanciát kap.

Nevezett urak késznek nyilatkoztak:

1. ittlévő vagyonukkal teljes anyagi garanciát nyújtani,

2. teljes erkölcsi biztosítékot is nyújtani azáltal, hogy részükre a Külügyminisztérium (KUM) útján exterritoriális jogokat biztosítunk.

(Ez a KUM-el folytatott többszöri tárgyalások után is lehetetlennek bizonyult, mert exterritoriális jog csak az idegen diplomatákat és lakásukat illeti meg. A kérdést a KÜM szerint csak úgy lehetne megoldani, ha a gépek az angol kormány tudtával, és nyíltan mint angol tulajdon szerepelnek, mondjuk tartalékkészletként a balkáni tranzitforgalom részére. Ha a szállítók erre garanciát adnak és az angol kormány erről hivatalosan értesíti kormányunkat, akkor lehet tárgyalni.)

Fentiekből kifolyólag és a HM Űr parancsára a repülőgépek megrendelése tehát csakis az entente tudtával történhet.

Megoldási lehetőségek:

a. / ha a meglévő francia-román társaság szerződése a m. kir. kormány által feloldható lenne, mely esetben ehelyett egy tranzitó légiforgalmat fenntartó angol érdekeltség létesíttetnék,

b. / egy új légivonal (Budapest-Varsó) beiktatása által, melyre az angolok kapnák a koncessziót, függetlenül az а У pont alatti megoldástól,

c. / az a./ és b./ alatti lehetőségek egyidejű alkalmazása.

Az a./ pont alatti szerződés felbontása... után megalakulna Chamier és társai személyében az angol légiforgalmi érdekeltség. Mivel azonban ezen szerződés felbontása, feltéve hogy az egyáltalán sikerül, esetleg több hónapot is igénybe venne, míg ezzel szemben a b./ alatti terv megvalósítása körülbelül két hét alatt lehetséges, a c./ pont alatti megoldás lesz megkísérelve. Velük a m. kir. kormány két szerződést csinálna, éspedig egy nyilvánosát (hasonlóan a francia-román társasággal, azonban monopólium kizárásával) és egy titkosat, hadirepülőgépeknek rendeltetési céljukra leendő átvételüket stb. illetőleg."

Az aktát elsőnek a vezérkar véleményezi március 24-én. Szerinte : "Az aránytalanul magas vételár (Chamier az 1400 fontos gépért 2470 Fontot kért) elfogadását csakis akkor tartom jogosultnak, ha a védelemhez szükséges repülőgép állomány ezen minimális töredéke más áron nem biztosítható."

A HM 15. (jogügyi) osztálya irányadó vélemény adására nem tartja magát hivatottnak, de több kisebb helyesbítő javaslat mellett közli, hogy a kézizálog csak akkor biztosíték, ha az a jogosított, tehát a HM kezében van, ezért inkább óvadék letételét javasolja, az ingatlanokra pedig jelzálog bekebelezését. A kincstári jogügyek igazgatóságának 1922. április 1-én kelt véleménye szerint a szerződés egyes pontjainak "jogi kautélákkal való körülbástyázása szinte a lehetetlenséggel határos, de szükségtelen is, mert a szerződés kölcsönös bizalmon alapul, és ha a bizalom megdől, maga a szerződés is ezekben a vonatkozásokban semmissé válik". Továbbá : "a szerződő felek között olyan jogviták, amelyeknek eldöntésére a bíróság segélyét kell igénybe venni, nem fordulhatnak elő. Mégis nem várt eshetőségekre tekintettel a jogügyi igazgatóság is a választott bíróságot tartja e célra a legalkalmasabbnak."

A HM 6. (költségvetési) osztálya hozzászólásában többek között megállapítja, hogy a megvásárolni tervezett repülőgépek ára már nem 30, hanem 60 milló K, mert a Font értéke ma 4000 K.

A Pénzügyminisztérium (PÜM) pedig azt mondja : "dr. Fred Chamier angol állampolgárral tervezett szerződést részemről mellőzendőnek tartom", de ígéri hogy a minisztertanácson nem fog a szerződés ellen szólni.

Az ezzel az üzlettel velejáró kockázat, és a szerződéssel szembeni nem túlságosan kedvező vélemények dacára a minisztertanács a PÜM jóindulatú semlegessége folytán a vásárlást tudomásul vette.

Már említettük, hogy Chamier úr az Angliában 1400 Fontba kerülő gépet nekünk — igaz részletre — 2470 Fontért adta el. Mindenesetre Short és Parker urak, az eladók — Chamier megkerülésével —, rövidesen újabb ajánlatot tesznek. Ha a kincstár a vételárat egy összegben kifizetné, elengednének gépenkint 1000 Fontot, de esetleges lefoglalásukért semmi felelősséget nem vállalnak.

Chamier úr megtudva ezt, még tovább megy, mert ő hajlandó vállalni a felelősséget is, ha a csökkentett vételárat az ő kezéhez fizetnék ki. Nem tudjuk mi lett az alkudozás vége. (96)

Chamier a közvetítésért kikötött koncessziót valóban meg is kapta. A május 22-i minisztertanácsi jegyzőkönyv 33. pontja szerint nevezett engedélyt kapott arra, hogy a Budapest-Miskolc szakaszon, mint a London-Varsó-Budapest légivonal magyar részén légiközlekedési szolgálatot rendezhessen be. Az engedély 1923. december 31-ig érvényes. Az engedélyes nem köteles menetrendszerű forgalmat fenntartani, de nyá-209