Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945

I ИШШ ШШ REPÜLÉS 1820-1Ш vitéz Vesztényi János munkájának ismertetése vitéz Vesztényi János m. kir. re­pülő őrnagy 1907. április 26-án szü­letett Békéscsabán. Alreáliskolai ta­nulmányait a kőszegi "Hunyadi Má­tyás" m. kir. honvéd reáliskolai neve­lőintézetben végezte, majd onnan a Budapest-Hűvösvölgy-i főreáliskolá­ba került. Az Üllői úti Ludovika Aka­démián avatták hadnaggyá 1929. au­gusztus 20-án. Akkoriban még ér­vényben volt a trianoni békediktátum légierőket tiltó rendelkezése, így — még mint Muntyán hadnagy — lég­ügyi ellenőr ranggal került a titkos lé­gierőkhöz. Néhány évvel avatása után magyarosította nevét édesapja bihar­­megyei szülőfalujának, Veszténynek nevét felvéve. Az avatás után Szombathelyen, Székesfehérvárott, majd Szegeden tel­jesített szolgálatot, miközben pilóta­kiképzésben részesült. vitéz Vesztényi János hadnagyavatási fényképe. A szegedi repülőtér parancsnoka vitéz Tarnói Sán­dor őrnagy, "Sasa bácsi" volt 1936-ig. Apai szeretettel fogta össze "fiait", akik hasonló ragaszkodással vették körül őt. Vitéz Vesztényi János 1931-ben Szegeden megis­merte Polgár Rózát és 1934. szeptember 11-én házas­ságot kötöttek. A magas korát meghazudtoló, kivétele­sen éles emlékezőtehetséggel rendelkező özveggyel le­folytatott néhány beszélgetésünk folyamán megtudtunk egyet-mást a szegedi társadalmi életről is. A katonatár­sak gyakran jártak össze bridzselni, tarokkozni — ez utóbbi volt Vesztényi János kedvenc kártyajátéka — a családtagokkal együtt. Szószerint idézzük Rózsika asz­­szony közlését, ami jellemzi az akkori való helyzetet, amikor az emberek csak a külső megnyilvánulási for­mát látták: "Heppes Miklós volt akkor a századparancsnok, akit feleségével együtt mindenki nagyon szeretett. Sok­szor összejöttünk a repülőtéren is. Olyan volt ez a szá­zad, mint egy igazi család. A városban egyesek azt hí­­resztelték, hogy mi orgiákat rendezünk. Pedig csak na­gyon szerettünk együtt lenni, de a házastársak közötti kapcsolat szentségét nem érte sérelem sohasem !" Sasa bácsi áthelyezése után Keksz Edgár vette át a reptérparancsnokságot és kezdte megszervezni a ké­sőbbi távolfelderítő osztályt, szétszedve Heppes száza­dát is. Vesztényit ekkor helyezték át Mátyásföldre, két évvel később pedig Nyíregyházára Forró Jenőhöz, a REGVI-hez (Repülőgépvezető Isko­la). Három keserves nyíregyházi hó­nap után Vesztényit osztották be az 1938. augusztus 26-án kezdődő fran­ciaországi dinári repülő csillagtúrára a két, a Légügyi Hivaltal által indított Messerschmitt Bf. 108 "Taifun" gép egyikének személyzetébe. (A sze­mélyzet többi tagjai: Bocsor Elemér, Pongrácz László és Felleghy Béla.) Ezen a kiemelkedő sporteseményen Vesztényiék a 102 résztvevő közül az előkelő negyedik helyet szerezték meg 5500 km berepülésével. A meg­tett kilométerek alapján ugyan az első hely illette volna meg őket, de a zsűri az időben előbb beérkezetteknek ítélte oda az első három helyezést. Nem sokkal a csillagtúra után, 1938 októberében — mint a Délolasz Repülő Tanfo­lyamhoz (DRT) beosztott oktató — feleségével együtt az olaszországi Tarantohoz közel fekvő Grottagliebe utazott. Felesége nemsokára visszatért Magyarország­ra, hogy kisfiát itthon szülhesse meg. 1939 áprilisában — saját kérelmére — Vesztényi főhadnagy is hazatért, előbb Ungvárra a REGVI-hez, majd Kecskemétre az 1. önálló távolfelderítő osztály második századához, ahol Szabados Pál százados, szá­zadparancsnok elsőtisztje lett. Szabados Pali bácsit rö­videsen áthelyezték és Vesztényi János — ekkor már százados — lett az utóda. 1940 augusztusában, Erdély északi részének vissza­térte előtt néhány héttel, a távolfelderítő osztály titkos bevetéseket hajtott végre Erdély és Románia fölött. Vesztényi János százados ezeken a bevetéseken az élen járt, s egy egyedülálló, négyórás igen eredményes be­vetéssel bizonyította, hogy a Heinkel He.70-essel okos üzemanyag-gazdálkodással fél órával tovább lehet a le­vegőben maradni, mint ahogy azt a műszaki leírásban olvashatjuk. 1940. november 1-vel a távolfelderítő osztályt Bu­daörsre helyezték. Vesztényi János 1941 tavaszáig ma­radt az alakulatnál, s röviddel a délvidéki események után a Légügyi Főcsoportfőnökséghez helyezték mint szakelőadót. Ebben a beosztásban teljesített szolgálatot 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom