Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Emlékezzünk

A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG !

1992. augusztus 18-án tíz órakor csendes, bensőséges ünnepély színhelye volt a Hadtörténeti Műzeum budavári épületének nemrég helyreállított díszudvara. A Magyarok Világtalálkozója és a Ludovika Világtalálkozó bevezetőjeként régi adósságot rótt le itt az ezelőtt ötvenöt évvel hadnaggyá avatott 1937-es ludovikás évfolyam. Hősi halottaink, mártírjaink és szolgálat közben elhűnytjaink emlékét megörökítő, huszonhét nevet feltüntető fehér márványtáblát lepleztünk le.

Sok éven keresztül még bűnnek számított a haza védelmében való részvétel. Még beszélni sem lehetett róla, nemhogy a harcban elesettek nevét megörökíteni. Azokét, akik mindennél többet adtak a hazának: az életüket ! Az avatási esküszövegünk — "A hazáért mindhalálig !" — náluk beteljesült. Fiatal életük véres áldozata azonban nem volt hiábavaló. Most újra áll az ország, bár megszilárdításáért ugyanolyan "vérre menő" küzdelmet kell megvívni a szellem területén, békés eszközökkel, mint a harctéren elesetteknek kellett fegyver-Balról : Pálos Géza, az ünnepi szónok, Éltető Gábor bajtársak és Regőczy István tisztelendő atya. (Néhay Falvay Andor baj társunk gyűjteményéből.)

■ : .... ••• .. .

мтжш!

immm

шштШштяжммшш smm

JSűf ^

1

iÁss.0 i Ж£4да$ штт

X ЯШ fhSm

I JÉSfᥠHÄir

\ ’ * ШШШт« méz

2ШГА СЙ|

fi

wmäm Щц, ущттж^

Ш¥ АЖШы* sziüÄimM,

тоннеARHAnir кб$ ашГ

мштвшц«, to«» J

rel a kézben.

Kis ünnepségünkön a százötven felavatottból még élő ötvenöt tiszt közül szép számmal képviseltették magukat; hatvan-hetvenen voltunk a hozzátartozókkal együtt. Volt olyan özvegy, ki négy unokáját hozta el. Volt olyan, akinek testvére, s akinek unokafivére volt jelen.

A márványtábla jobb felső sarkában Balassi Bálint sorai hirdetik az elhúnytak érdemeit:

Emberségből példát,

Vitézségből formát Mindeneknek ők adnak.

14

Az ünnepséget az egyik évfolyamtárs két idézettel vezette be. Az egyik egy ma élő író-költő szavai, gondolatai :

"Egy nemzet fennmaradásához szükséges, hogy a holtak neveit felemlegessük."

A másik Ady veretes verssorai voltak :

Őrzők : vigyázzatok a strázsán,

Az Élet él és élni akar . . .

S akik még vagytok őrzőn, árván Őrzők : vigyázzatok a strázsán.

Az ünnepi beszédet Pálos Géza évfolyamtársunk,