Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Gaál Gyula: Szabadvadászat

SZABADVADÁSZAT írta : Gaál Gyula A 102/1 század jelvénye a Magyar Aero Múzeum plakettjén. A szerzőt régóta ismerjük, hiszen talán nincs is olyan évfolya­ma a MSZ-nak melyben ne jelent volna meg munkája, nem is beszélve számos — a magyar királyi honvéd Légierőkről szóló — tanulmányáról, cikkéről, melyek angolnyelvű repülő szakla­pokban láttak napvilágot, s szerte a világon olvasták és olvassák azokat a repülés iránt érdeklődők. Gaál Gyula bajtársunk nagy­szerű munkásságát fémjelzi a lelkiismeretesség, az alapos kuta­tómunka, s az események érdekfeszítő, az olvasót lekötő leírása, annak ellenére, hogy ő maga nem volt repülő. Mikor Gyula elküldte nekem ezt a kéziratot a tavasz folyamán, arra kért, hogy computerbe-tétel után továbbítsam azt hozzászó­lás végett Kálmán István és Szenteleky Géza bajtársainknak, mert ők a tanulmány tárgyát képező alakulatnál teljesítettek szolgálatot, koronatanúi az eseményeknek, s bizonyára bőven van hozzáfűzni, kiegészíteni és helyesbíteni valójuk. A két szakvélemény vétele után bizony annyi volt a válloztani való az eredetileg tíz oldalra terjedő cikken, hogy azt tulajdon­képpen — a véleményekkel együtt — átdolgozásra vissza kellett volna küldeni a szerzőnek. Tekintettel azonban a nagy távolsá­gokra — Gaál Gyula Ausztráliában, Kálmán István Calif or­mában, Szenteleky Géza a kanadai Ontario tartományban, a szer­kesztő Connecticutban — azt javasoltam Gyulának, hogy Szen­teleky és Kálmán bajtársaink hozzáfűzéseit, változtatásait bele­szövöm az eredeti szövegbe úgy, hogy a történések összfüggéseit és folyamatosságát fenntartom, ugyanakkor az adatszolgáltatóra is hivatkozom. A negatív értelmű változtatásoknál — törléseknél — természetesen ilyen hivatkozás nem lehetséges. Abban a reményben, hogy a változtatásokkal nem csorbítottam meg a tanulmány értékét, átadom a szót a szerzőnek Szerkesztő. 49 A 102/2 század jelvéye a Magyar Aero Múzeum plakettjén. A valóságban a címerpajzs függőleges helyzetben volt. A 102. repülődandár alárendeltségébe tartozó 5/2 önálló vadász század számozása 1944. május 30-án 102/1 vadász századra vál­tozott. (1) Már január végén megkezdődött a kharkovi légiharcok veteránjainak fokozatos leváltása, akik azután a honi légvédelem 101. vadász osztályához kerültek. A pilóták helyére a börgöndi 2. vadászkiképző osztály állományából érkezett utánpótlás. Ko­vács József százados megtartotta az egység parancsnokságát és rajta kívül még Szeveréni Kálmán hadnagy és Kiss Ernő szakasz­vezető maradt a századnál. A június elején kezdődő átszervezés­nél az újonnan bevonuló hajózok nagyobb része nem rendelkezett hadi tapasztalatokkal. A keletlengyelországi Lebunye és Zamosc repülőterein a hajózok főként ismertető és gyakorló repüléseket végeztek a hónap folyamán, majd június végén az alakulat Ra­­domba települt. (2) Július elején a hajózok névsora a következő volt: Kovács százados századparancsnok, Máthé László főhadnagy elsőtiszt, dr. Vajda Ferenc és Kosaras Sándor főhadnagyok, Flóznik Ervin, Szeveréni Kálmán, Galánfi Lajos, Szüts Csaba, Juhász Béla, Galambos Tibor, Kovács János hadnagyok, Kálmán István, Haraszty Károly zászlósok, Kiss Ernő, Varga László és Csikós Ferenc szakaszvezetők. Röviddel később érkezett vitéz Bertalan György hadnagy, majd ősszel Országh főhadnagy, Hor­váth Ernő és Inkey Győző hadnagyok. A dandárhoz műszaki tisztnek beosztott Hedrei Szilárd hadiműszaki törzskari százados ugyan nem tartozott a század kötelékébe, de velük végezte beve­téseit. (3) Az új pilóták közül Hedrei, Máthé, Vajda, Bertalan és Haraszty rendelkezett harci tapasztalatokkal. Megszakítván a ha­gyományos "pumafej" embléma folytonosságát —, ami most már a 101. vadász repülő osztály gépeit ékesítette — a század a "Káró ász"-t választotta jelvénynek. (4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom