Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

dr. Pagáts Pál: A pécsi repülés monográfiája

A pécsi repülés monográfiája--------------------- 1910 — 1930 -------------------­írta : dr. Pagáts Pál Amikor 1903. december 17-én Orville Wright a Kitty Hawk-i homokdűnék felett motoros gépével a levegőbe emelkedett és 12 másodpercet repült, az emberiség a géprepülés korszakába lépett. Európában a francia aviatikusok — Blériot, Farman, Latham — jártak az élen. Blériot 1909. július 25-én átrepülte a La Man­che csatornát és nem egészen három hónappal később Budapes­ten mutatkozott be egy nagyszabású repülőnap keretében. Előtte magyar földről még senki sem emelkedett a levegőbe motoros géppel. (1) Pécsett az első szárnypróbálgatások Faludy Károly színész-avi­­atikus nevéhez fűződnek. Megalapította a Repülőgép Konzor­­cium-ot és saját repülőgépével Pécsett, Nagykanizsán és Sió­fokon folytatott eredményes kísérleteket 1909 és 1910 nyarán. A Délvidéki Újság 1910. június 23-án így írt: "Faludy Pécsett aeroplánján mérnökök és szaktekintélyek előtt tett repülési kísérletet. Teljesen beválónak tartják a gépet." Géptörések is előfordultak, a pilóta is megsérült, de csak az anyagiak hiánya miatt volt kény­telen felhagyni a próbákkal. As­­bóth Oszkárral szoros kapcsolatot tartott. "Francia aviatikusok Pécsett" címmel rövid cikk jelent meg a helyi sajtóban 1910. július 14- én, mely szerint Frey és Ravello aviatikusok, akik az előző hó­napban Kolozsvárott hajtottak végre sikeres felszállásokat, Pé­csett is szeretnének repülni, hogy a legaktuálisabb közlekedési esz­köz a pécsiek előtt se maradjon ismeretlen. (2) A nevezettek helyett egy másik francia repülő : LEON VERSE­­PUY jelent meg a városban au­gusztus 28-án Salza és Stürn montőrök kíséretében. ö kapott ugyanis már korábban engedélyt dr. Nendtvich Andor polgármestertől, hogy jó idő ese­tén 1910. szeptember 5-én De­moiselle nevű gépével "hódítsa meg a mecseki levegőt" a techni­kai újdonságok iránt fogékony polgárok előtt a katonai gyakor­lótéren, melyet előzőleg tüzete­sen megvizsgált. Pécs volt tehát az első du­nántúli város, ahol sikeres repü­lőnapot tartottak a Csatorna át­­repülése után egy évvel! Leon Versepuy 1881-ben született a franciaországi Rióm­ban. Santos Dumontnak, a brazil származású pilótának volt a tanít-Hurrá, Versepuy! A meghódított pécsi levegő. Saját tudósítónktól. Pécs, szeptember Б. Hála Orfcánusrnak és Plnviusznak, akik direkte vasárnapra beszüntették „áldásos“ működésüket, szerencsére ideálisan szép idő kedvezett Versepuy Leon aviatőrnek vasár­nap délután, amikor tervezett repülőgép­­fölszállásüt megtarthassa. Kissé borult volt még ugyan az ég s a nap kacéran bujkált rongyos felhőcafatok között, de szerencsére elült a szombati dühöngő szél és a talaj is beszivla a nedvességet. Már a kora délutáni órákban kezdetét vette a nagy népvándorlás a városból kifelé a lóversenytér irányában, s részben kocsi­kon, részben pedig gyalog igyekezett ki a közönség, hogy végigélvezzen egy olyan látványosságot, amilyenben Pécsett még nem volt része s talán sok idő fog lezaj­lani, amig ismét lehet része. Hosszan kí­gyózó fekete rajban vonult a közönség a repülőtérre, ahol mintegy 4—5000 főnyi ki­váncsi gyűlt össze. A két koronás és tribün­­helyek zsúfolásig megtellek, ugyanígy az 50 filléres hely is. Az ingyenes közönséggel együtt, mely a vasúti töltésen, kocsikon és a szellőkből nézte a repülést, vagy 20.000 néző gyönyörködhetett Pécsett első ízben a ványa. Repülőtudását Török- és Görögországban, Bulgáriában, Ausztriában és hát Pécsett csodálták meg. Később Angliába ment, ahol a Brookland-i Bristol iskola igazgatója lett, majd visszatért hazájába. Monoplánját bambusznádból és zongorahúrokból konstruálták a Clément Bayard gyárban és egy kéthengeres, 25 lóerős Chalm­ers motorral szerelték fel, követve a jól bevált brazíliai eljá­rásokat. (3) Az első pécsi repülőnap legalább 15,000 embert vonzott ki a Makárhegy alatti katonai gyakorlótérre. Az első két start nem si­került, de a harmadikra a kis gép a levegőbe szökkent és "diadal­masan szelte a mecseki levegőt" — írta a sajtó. Tíz méter maga­san keringett, majd hatalmas ováció közepette szállt le, hogy a negyedik, ezúttal is sikeres start következzék. A pécsi újság nem mulasztotta el megjegyezni, hogy mennyi­vel dicsőségesebb lett volna, ha helybéli, de legalábbis magyar pilóta repült volna először Pé­csett, de a kis franciáról mégis­csak szimpátiával kell megemlé­keznünk, miután ő volt a leg­első, aki itt felszállt és ily mó­don a babér őt illeti. (4) Ismereteim szerint a következő vidéki repülőnapot Debrecenben tartották meg, ahol egy angol pilóta — G. W. Hamel — repült először. (5) A második pécsi repülőnapon — 1913. július 6-án már ma­gyar aviatikus. Dobos István volt a főszereplő Svachulay Al­batros gépével, amely alig kü­lönbözött a francia monoplánjá­tól. Az Albatros játszi könnyed­séggel "röppent fel", ugyancsak a katonai gyakorlótérről sokezer néző szemeláttára. További star­tok következtek, az egyik során a pilóta virágokat szórt le, s bemu­tatkozása teljes sikerrel járt. Dobos később nyilatkozott és elmondta, hogy eddigi repülései­nek legnagyobb magasságát Pé­csett érte el: 1880 m-re emelke­dett. Pécsről Nagykanizsára ment, onnan tovább járta az or­szágot, repülőnapokat tartott. (6) A kitűnő pilóta 1937-ben Buda­pesten repülőhalált halt egy M- 19-es sportgép berepülése folya­mán (7) Kitört az első világháború, 1914. augusztus 5-én az Osztrák- Magyar Monarchia hadat üzent a cári Oroszországnak, megkez-Az első pécsi repülőnapról megjelent cikk bevezetője. (Pécsi Napló, 1910. szeptember 6.) 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom