Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
néhai Bajsa Andor: A Repülő Akadémia részvétele a kolozsvári ünnepélyes bevonuláson
A Repülő Akadémia részvétele a kolozsvári Június 25-én levelet hozott a postás Bajsa Andor bajtársunktól. Akkor már tudtam a szomorú hírt : Andi alig három héttel azelőtt rövid, nehéz betegség után kihagyott bennünket. Mégis, jólismert kezeírását azonnal felismertem a borítékon, melyet alig három nappal azelőtt adtak fel Svájcban. A boríték felbontása után a rejtély azonnal megoldódott, mikor - a kézirat mellett — Andi kedves Feleségének, Oltiliának sorait olvastam : "Itt küldöm Andikám utolsó írását! ö már nem tudta a kísérő sorokat megírni. Nagyon szomorúak és fájdalmasak voltak az utolsó hetei..." Andi tehát mindent elkészített: a kéziratot, — mely tulajdonképpen akadémikus korában írt dolgozata —, fényképet, megcímezte a borítékot, de a kísérő levél megírására már nem adott a sors időt neki. Köszönjük Neked kedves Andi önzetlen, hűséges, mindig segíteni kész baráti megnyilvánulásaidat, örök vidámságodat, s emlékedet örökre szívünkbe zárjuk ! Szerkesztő Az események naplója 1940. szeptember 10-től 16-ig. Szeptember 10-én újra itt vagyunk Kassán, az Akadémián !* De most mindenki boldog, mindenki örül, hogy mehet Kolozsvárra. Tegnap kaptuk meg a behívót, amit már annyira vártunk. Mindenki sietett bevonulni és ma reggelre már az akadémikusok legtöbbje ide is érkezett. Hogy nem mindenki érkezett meg, az a postások lelkiismeretét terheli. Megérkezésünk után tudtuk meg ugyanis, hogy századparancsnokunk, Gersy István százados úr már tegnap reggelre várt bennünket. Úgy látszik azonban, hogy a postásoknak sürgősebb dolguk volt, mint a "SAS" jelzéssel érkező behívók kikézbesítése. Na de legalább megérkeztünk. A délelőtt felszereléssel és a díszszakasz megalakításával telt el. Sajnos ez egyeseket igen fájdalmasan érintett, mert nem mindenki mehetett Kolozsvárra, de azért délutánra minden rendbe jött, úgyhogy már rövid gyakorlatot is tartottunk. A gyakorlat jól ment, Gersy százados úr még kimenőt is adott, amit bizony mindenki nagy örömmel fogadott; Kassa már majdnem olyan, mint a szülővárosunk, mindenkinek van ismerőse, akit ilyenkor meglátogathat. A kassai kislányok nem panaszkodhatnak, hogy elfelejtettük őket szabadság alatt. A kimenő azonban csak rövid ideig tartott (15:30 órától 17:00 óráig), mert elhagytuk ezt a gyönyörű várost, hogy egy még szebb felé induljunk. 18:00 órakor előállt az autóbusz, hogy kiszállítson bennünket az állomásra. Sorakozó, ima, utána beszállás az autóbuszba és indulás az állomásra. Vasúti kocsink már elő volt készítve, s így az állomásra érve azonnal beszállhattunk. Bizony a férőhely nem volt valami sok és már mindenki az elkövetkezendő éjszaka borzalmára gondolt. De azért "a csapatok hangulata biztató !" 19:10 órakor elindultunk Budapest felé. Még egy utolsó pillantás a repülőtérre, egy-két sóhajtás — miért nem mehetünk repülőgépen ? — és aztán mindenki lázasan tevékenykedni kezdett. Többségünk hozzálátott a magunkkal hozott vacsoracsomag gyors "felfalásához" (ez alatt rágás nélküli evés értendő). Mások kényelmesebben próbáltak elhelyezkedni. Ismét mások nekiültek kártyázni és Miskolcig elkeseredetten "verték a lapot", hangos vita mellett. 22:00 órakor érkeztünk Miskolcra, ahol vonatunk három óra hosszat vesztegelt. Gersy százados úr megengedte, hogy bemenjünk az étterembe és így, akik még ébren voltak, leszálltak kipihenni az út eddigi fáradalmait. Várakozás közben a pályaudvar parancsnok felajánlotta, hogy kocsinkat az éppen indulásra kész postavonathoz csatoltatja, de sajnos ebből nem lett semmi, mert a postavonat már hajnali 03:00 órakor Budapestre ért volna, minket viszont csak a reggeli vonattal vártak. így aztán csak éjjel egy órakor indultunk tovább. Szeptember 11-én, a fárasztó út után, reggel hat órakor érkeztünk meg a budapesti Keleti pályaudvarra. Itt már várt ránk a Ludovika Akadémia két teherautója, melyek közül azonban csak az egyik volt használható. így aztán két részletben ment a szállítás. Az Akadémián megmutatták kijelölt körletünket. Mosakodás, utána 08:00 órakor reggeli. Reggeli után nagy ismerkedés és üdvözlés. A volt "cőgerek" örömmel üdvözölték régi bajtársaikat és rögtön felelevenítették a múltat. De ez nem tarthatott sokáig, mert le kellett vonulni az udvarra, ahol Gersy százados úr kiadta aznapi intézkedéseit. A málha körül persze bajok voltak, de azután minden rendbejött, sőt annyira rendbejöttek a dolgok, hogy délelőtt még pihenőt is kaptunk 13:00 óráig. Ez bizony nagyon ránkfért és perceken belül néma csönd volt a hálótermekben. 13:00 órakor ebéd, utána felszerelés rendbehozatala, majd 15:00 órakor elkezdődött az első közös gyakorlat, ami 16:30-ig tartott. 17:00 órától 24:00 óráig kimenő és kimaradás. Említésre méltó még, hogy bizony az étkezéssel nincs mindenki megelégedve. Kérdeztük is gyalogos baj társainkat, hogy mi ennek az oka ? Azt felelték, hogy náluk a koszt mindig ilyen. Ilyenkor látja meg az akadémikus a kassai Akadémia előnyeit! Szeptember 12-én 07:00 órakor ébresztő, 08:00 órakor reggeli, ami újból csak egy csésze tejből és kenyérből állt. 09:00 órakor sorakozó a sportpályán parancskihirdetésre. Most tudjuk csak meg, hogy 13-án 22:25 perckor indulunk a Nyugati pályaudvarról. Ezen kívül a parancs még sok más részletintézkedést tartalmaz. Parancskihirdetés után gyakorlat, közben az egyik szakasz Bardóczy százados úr lovát szoktatta az éljenzéshez és kendőlobogtatáshoz. Kár, hogy nem hozzánk jött a százados úr, mert az ilyet szívesebben csináltuk volna, mint a díszlépés gyakorlását! Na de a gyakorlat nem tartott sokáig, 10:30 órakor már be is fejeztük egy együttes díszmenettel Bardóczy százados úr előtt. Ezzel vége is volt a napi foglalkozásnak, mindenki talált magának valami szórakozást, és így el is telt az idő ebédig, ami 13:00 órakor volt. 15:00 órától kimenő. Mindenki sietett ki a városba, hiszen ez az utolsó kimenő a kolozsvári út előtt, holnap már nem lehet kimenni. Szeptember 13-án van az indulás napja, mindenki valahogy frissebb, mint máskor, igaz, hogy ennek részben Farkas tábornok úr szemléje az oka. Reggeli után mindenki felszerelt és levonult a gyakorlótérre. Sorakozó, majd vártuk a tábornok úr érkezését. 182
