Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Évfolyamtörténetek, találkozók

Vass Ferenc . Az 1931-es avatási évfolyam története Az 1931-ben avatott évfo­lyam valójában 1923-ban kezdte meg pályafutását a pé­csi Zrínyi Miklós és a Buda­­pest-hűvösvölgyi Bocskay Ist­ván m. kir. honvéd főreális­­kolákban. Kezdjük a "cögeráj"-jal. 1923 szeptember végével ke­rültem be a felvételi vizsga letétele után a "Jegyzők Or­szágos Árvaházának" támoga­tásával. A 30-40 helyre kb. 200 pályázó volt. Pécsi évfo­lyamtársaim voltak Szántó Béla és Gersy Károly. 1927-ben érettségiztünk, s az év őszén vonultunk be a Ludovikára. Negyedéves szol­gálatvezetőnk Bocsor Elemér — Náci — volt, akit igen okos embernek tartottunk. Az első év­folyamban mindnyájan gyalogosok, tüzérek, vagy huszárok vol­tunk, a második évfolyamban lehetett pályázni a repülőkhöz. Húszunkat vettek fel. Az első tanulmányi év végén — 1928-ban — még gyalogsági kiképzésen vettünk részt Kenyérmezőtáborban. A következő két év nyarait Székesfehérvár-Sóstón töltöttük, ahol nagyobbrészt szoktatórepülésekben és elsőfokú kiképzésben volt részünk Hun­gária típuson. Ez időben zuhant le Héderváry Miklós először. Oktatója — az első ülésben — meghalt, ő maga hosszú kórházi kezeléssel megúszta. A repülőtér parancsnoka ezidöben Háry Tata volt aki minden nap repült, s ő volt az eszményképünk. Minket — repülőket — polgári ruhában avattak 1931. augusztus 20- án reggel 9 órakor az Akadémia dísztermében. Az avatás után azon­nal le kellett mondanunk ran­gunkról, egyidejűleg kineveztek bennünket légügyi ellenőröknek. így az 1931. augusztus 20-i hivatalos hadnagyavatást egy órával később mint rendezett viszonyú állami tiszt­viselők néztük végig. Repülő évfolyamunk felavatottjai­nak névsora és amit tudok róluk (1) Ádám Lóránd. Bombázók­nál szolgált, egy ideig (1938-39) a légiforgalomnál is repült. 1944-ben a Németországba kihelyezett repülő­gép átrepülő század parancsnoka volt. A háború után Magyarországon élt. Pontos adatom sorsáról nincs. (2) Balássy Miklós. Mint Akadémia első, elnyerte a Széchenyi kardot. A vezérkarhoz nyert felvételt 1943/44-ben a fronton működő 102 és akadémikus korában. A szerző 80-ik születésnapján rep. dandár vezérkari főnöke volt. A Szálasi hatalomát­vétel után rövid ideig le volt tartóztatva, majd a háború vé­gén a Légi Kerületi parancs­nok vezérkari főnöke tisztét töltötte be. Szovjet hadifog­ságban töltött éveket. Haza­térte után mint műszaki raj­zoló dolgozott. Az ötvenes évek elején letartóztatták és a Recsk-i táborba hurcolták. Hosszas betegeskedés után húnyt el Debrecenben, 1991- ben. (3) Baumann-Bártfai Gedeon. A távolfelderítők­­nél szolgált. 1938. augusztu­sában Debrecenből Fokker F.VIII-assal újságírókat szál­lítva a Hortobágyra, halt repülő ha-lált a teljes személyzettel és az utasokkal együtt (4) Boskovits Sándor. Igen nagy repülő tapasztalatra tett szert, kiemelkedő képességű pilóta volt. Bajtársai, elöljárói és alárendeltjei körében egyaránt közkedvelt, megbecsült, szeretett bajtárs. Az 1944. április 13-i angolszász bombatámadás alkal­mával vívott légiharcban hősi halált halt. (5) Dedinszky Miklós. 1943-ban egyideig a távolfelde­rítő pótosztály parancsnoka volt. Ki volt szemelve a frontra, de miután a távolfelderítő osztályt százzaddá csökkentették, ez a tarv nem valósult meg. Visszakerült a rep. hadosztály parancs-Ez a felvétel a Ludovika avatási ünnepségéről való és a mi osztályunk "Buda ostroma"-nál a törököt játszotta. A lovat Boskovits "Bob" tartja, a másik oldalon Nyáry Gyurka áll, aki később rep. megfigyelő lett. Szántó "Bácsi" balról a második ülő személy egy mordállyal a kezében. En a jobboldalon egy íjjat feszítek. (Szerző gyűjteményéből.) 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom