Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Gaál Gyula: Gyorsbombázók: adalékok és kérdések

szerint nyolc magyar Me.210-es veszett el Kolomea felett és ezzel a Tigris század megszűnt. A gyorsbombázókat "Bodó kutyáinak, Szálasi bérenceinek" nevezte. (42) Ezek szerint a támadás október 15-e után történhetett.

Egy másik jelentős epizódja a század történetének a német hadijelentésben szintén megemlített bevetés a teherautón szállított szovjet csapatok ellen. Nehéz megállapítani, hogy ez mikor történt. Bodó szerint októberben, amikor Debrecen és Tiszalök között mintegy ezer szovjet teherautón szállított gyalogság igyekezett Tiszalök felé, amivel szemben hídfőt akartak kierőszakolni. Rudel alezredes német csatagépei és Bodó százados 18 Me.210- ese a gépkocsioszlopot megsemmisítették. (43) (Ez kétséges, mert Bódénak soha nem volt 18 bevethető Me.210-ese. Minden valószínűség szerint a bevetés Várpalotáról történt és a 102/1, a 102/2 és az akkor már működő 102/3 század összevont gépétől van szó. Az sincs tisztázva, hogy ki vezette a köteléket: Martini, Háry, vagy Bodó ? Szerk.)

Háry: A fenti közlés csak elírás lehet. Nem Debrecen-Tiszalök útvonalról van szó, hanem Debrecen-Tiszafüred útvonalról!! És ez a támadás valóban sikeres volt. Zuhanórepüléssel előbb 500 kg-os anyabombát dobtunk a gépkocsioszlopra, azután pedig alacsonytámadással folytattuk, amíg a lőszerből futotta. Ki kell hangsúlyoznom, hogy ezen a bevetésen Rudelék nem vettek részt (nov. 8.). Még azt is ki kell emelnem, hogy vadászkiséretünk nem volt! Állítólag Budapest légterében kellett volna találkoznunk velük, de nem láttuk őket sehol. Szerencsénk volt, mert szovjet vadászokkal sem találkoztunk. Ezt a támadást én vezettem és csak a 102/1 század hajtotta végre. Nem tartom kizártnak, hogy a Bodó század egy más időpontban ugyanezen az útvonalon támadott gépkocsioszlopot. Ezzel kapcsolatban nem tudok állást foglalni.

Tekintve azt, hogy a 102/1 század már Tiszalökről repült bevetéseket gépkocsioszlopok ellen, a 102/2 század pedig október közepe táján (valójában október 10-11-én. Szerk.) települt Ferihegyre, úgy tűnik, hogy az említett esemény novemberben, pontosabban november 13-án történt, amit több forrás támogat. E napon gyorsbombázók zuhanóbombázással támadtak gépkocsioszlopokat az Ujszász-Jásztelek közötti szakaszon, Ujszásznál utánpótlást szállító vasúti kocsikat alacsonytámadtak, a tiszafüredi hídnál Rudel 16 FW.190-ese működött földi célok ellen, Háry és Bodó századosok Me.210-esei Debrecen és Tiszafüred között páncélosokra és járművekre vadásztak. (44) Kétségtelen, hogy ezen a napon a gyorsbombázók jelentékeny ember- és járműveszteséget okoztak a szovjet hadseregnek.

Háry : ha ez a támadás november 13-án volt, akkor ebben a 102/1 század nem vett részt, főleg pedig nem "vadászott" Háry Debrecen-Tiszafüred útvonalon páncélosokra és járművekre!!!

A dunaföldvári hadihíd bombázása is a nevezetesebb harci cselekmények közé tartozik, de — sajnos — néhány fontos tényező hiányzik. A kissé zavaros visszaemlékezések szerint ezt november és február közé lehet helyezni. Eddig egyedül egy forrás vetett fel egy határozott dátumot: január 22-ét. (45) Wágner szerint a híd a bombázás nyomán két helyen megszakadt, de néhány óra múlva kijavítva ismét üzemben volt. A gyorsbombázók részére ez a legrosszabb esetben is egy "döntetlent" eredményezett. Azonban Zuna Edgár értesülése szerint a híd nem sérült meg. Gépének meghibásodása folytán Zuna nem vehetett részt a bevetésen, de úgy tudja, hogy a cél feletti erős szél az egyenes oszlopbombázást mintegy 50 m-el eltolta északkelet felé. Egyébként a bombák becsapódása teljesen párhuzamos volt a híddal. (46) Tehát a tények kedvéért felderítésre vár annak megállapítása, hogy a híd kapott-e találatot vagy sem.

Szabó Andor: a dunaföldvári híd bombázásán én is résztvettem. 1945 január közepe táján történt, lehet hogy 22-én. Én is úgy tudom, hogy a hidat eltaláltuk. Viszont néhány óra alatt egy

pontonhidat valóban kijavíthattak.

A szövegben már említettük a hajdúböszörményi amerikai légitámadás okozta repülőgép veszteségeket, amelyek — a különböző vélemények szerint — 50%-100% között mozogtak. Valószínűleg a valóságos szám egyéb utakon kikutatható.

Csapó : a 102/1 század 9 db. Me.210-est és 2 db. futárgépet, a 102/2 század 6 db. Me.210-est és 3 db. futárgépet vesztett.—

Háry : 9 db. Me.210-es gépet pótlásként megkaptunk Tápiószeléről.

Több külföldi magyar lapban megjelent egy kitűnő élményleírás a gyorsbombázó osztály két nehéz napjának a történetéből merítve. (47) A benne leírt cselekmények időpontját azonban nem könnyű beleilleszteni az általunk ismert történések naptárába. Ehhez ugyan lenne egy szilárd pontunk, de — sajnos — ennek dátumában sem vagyunk biztosak. A leírás két napot érint — véleményünk szerint — november első felében. Az első napon a 102. gyorsbombázó osztály századonként kilenc géppel, Martini őrnagy parancsnoksága alatt repült egy bevetést a Tiszántúlra. Ennek során a 102/3 századtól Zákány százados, v. Majoros főhadnagy és Bélés főhadnagy több rácsapást végzett földi célok ellen.

Háry: az idézett szerző (В. T.) tévesen volt informálva, mert a 102. gyorsbombázó osztály egy esetben sem hajtott végre bevetést századonként kilenc géppel osztálykötelékben. Martini őrnagy vezetett ugyan osztályköteléket, de kilencgépes századokat soha. Abban az időben — 1944. november 1-e után — sajnos a századok már nem tudtak kiállítani egyszerre kilenc üzemképes gépet! Talán a 102/3 század, (volt RKI) rendelkezett egyszerre kilenc db. bevethető géppel, mert Dóczy alezredes elég "szemfüles " volt ahhoz, hogy az 0 százada mindig teljes legyen mind a hajózó személyzetet, mind a gépállományt illetően.

Mintegy két nap múlva, 9:40 órakor parancs érkezett a Debrecenből felvonulóban lévő szovjet erők megsemmisítésére, melyeknek éle már a hortobágyi csárdánál járt. (Minden valószínűség szerint ez a bevetés azonos azzal, amiről Háry Kálmán ír az 1989-es MSZ 9-ik oldalán, a bal hasáb utolsó bekezdésében és azonos azzal is, amit Bodó említ az ezer szovjet teherautó elleni támadásról. Szerk.)

Háry: Az írásban említett két nap közül az egyik valóban november 8-a, a Debrecen-Tiszafüred-i útvonalon az utánszállító gépkocsioszlop bombázása és alacsonytámadása, de ebben csak a 102/1 század vett részt. A szerkesztő zárójelben tett megjegyzése találó : valószínűleg ez a nap az, amit Bodó százados is említ az "1000 db. gépkocsiról". Csak az az eltérés, hogy ezt a támadást csak egy század hajtotta végre: a 102/1 század.

Volt ebben a térségben még egy bevetés valóban osztálykötelékben, de ez csak november 8-a után közvetlen lehetett, ennek időpontjáról sajnos nincs írásbeli bizonyítékom, mert rep. leírásomban nincs erre vonatkozó bejegyzés. Beosztott hadnagyom viszont megerősítette azt, hogy, hogy ő résztvett a századdal azon a bevetésen is, amelyet osztálykötelékben hajtottak végre páncélosok és gépkocsioszlop ellen, Debrecen térségében. írásos bizonyítéka erről incs, mert a rep. leírása elveszett. Emlékezete szerint ők már találkoztak szovjet vadászokkal is. Ugyancsak az ő emlékezete szerint a 102/1 századtól ebben a bevetésben egy ötgépes kötelék vett részt, melynek parancsnoka Szekeres Sándor főhadnagy volt.

Először a szintén Várpalotán tartózkodó Rudel alezredes csatarepülő osztálya szállt fel 10:10 órakor, amit 20 perccel később Majoros Koméi főhadnagy által vezetett magyar gyorsbombázó osztály követett. Debrecennél megpillantották a sűrűn felzárkózott, páncélosokból, gépkocsikból, szekerekből, valamint nagyszámú katonaságból álló oszlopot. Többszöri rácsapással nagy pusztítást végeztek soraikban. Ugyanekkor a riasztott ellenséges vadászok beavatkozása folytán légiharcokra is sor került.

44