Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Levelek a szerkesztőhöz
__________________________________________________ _____________________________________________________ _ ;____________ *> + ■ »» : : 'TT\7T?T А ОПГГ7Т1 С^'ТУ’НН^ЧТ T^TVTP V гл jfl/lv t\ oZiOiA. íVCrtjZi 1 vJiiL/Zi Magyar Szárnyak! IU I [JP l|Bj ЩЩTTij Szombathely, 1990. május 4-én. Meghatva tartom kezemben a szép kiállítású, 1988-ban kiadott lapjukat. Kálmán Lászlóné (Kálmán László ezredes, "Paci bácsi" özvegye. Szerk.) jóvoltából kaptam kölcsön megnézésre. Négy évtized után a csodálatos bajtársi szellem a régi boldog életem emlékét idézi. Több ismerős név hozta vissza a régi arcokat, kedves emlékeket. Eszenyi Dénest szeretettel üdvözlöm. Talán 6 is emlékszik Miklódy Istvánnéra, a Csávford-i szüretre ? Dini Párom évfolyamtársa volt a Ludovikán és testvéreimet is ismerte. Istvánt Bad Fischau-ból 1945. augusztus 5-én vitték Szombathelyen keresztül orosz hadifogságba. Egy meggyötört ember jött haza 1948. július 6-án boldogan, tervekkel. Sajnos 1949. július 8-án a jó Isten féléves kórházi szenvedés után magához szólította. Kétkezi munkával — mint női szabó — felneveltem két árva gyermekemet, akik nem emlékeznek Édesapjukra. Remélem, hogy vannak még a régi bajtársak között, akik emlékeznek "Pityura", az én szeretett, felejthetetlen Páromra. Isten áldja, óvja, segítse és adja, hogy ez a szép bajtársi szellem újra éljen és folytatódjék egy szabad hazában. Miklódy Istvánná Lexinek és csak ezt írtam : 8 lW4 #3 fv j Miklódy István repülő őrnagy sírfelirata az egri temetőben. (özv. Miklódy Isvánné úrasszony gyűjteményéből.) 1990. augusztus 26-án. A MSZ 1989-es számában M. Szabó Miklós : "A magyar királyi honvéd Légierők a második világháborúban" című könyve körül lezajlott kommentárok és válaszok megelözésekép : Szenteleky Géza (Lexi) bajtársunk — volt kassai akadémikus növendékem — a könyvet nekem elolvasásra megküldte. Másirányú komoly elfoglaltságom és hosszú, lelket építő leveleim ("leüti fröccsök") most már nem adnak időt levelek írására. így pár éve elhatároztam, hogy röviden, versben írok azoknak, akik szavamat akarják hallani. A könyvet elolvastam még 1988. februárjában, visszaküldtem 3 öcsém Uram Lexi : figyelmed köszönöm. Jó Rólad hallani, nekem mindig öröm. Mosolygós jó éned legyen erősséged jó szándékaidba' Isten legyen Véled. Prózába' írhatnék rétes tészta módra, versbe befoglalva rövid mint egy nóta. Jó Isten vezessen szép Magyarországba hol Jánost is mindig sok szép dáma várja. Ide csatolt fénykép legyen tanúsága * "Lelkes János" bátyád a sarat még állja. Levert avagy győztes legyen a katona "Hős" legyen emléke, bármely nemzet fia 1 ' Rólam készített három yoga-képet mellékeltem. Az utolsó versszak megjegyzésem a fent idézett könyvre. Kedves Bajtársam János! Ferenczy János Esztergom, 1990. november 27. Végtelen örömet szereztél nekem a MAGYAR SZARNYAK idei számának megküldésével! Hálásan köszönöm - köszönöm. Szívességedet úgy viszonzom : itthon élő évfolyamtársaim részére azt lemásoltatom és megküldöm. Remélhetően lesz foganatja a "Kerestetés"-nek, s így a jövő évi szánban bővebben tudok beszámolni magunkról. Áldozatkész, önzetlen munkádhoz mind Neked, mind a Szerkesztőség valamennyi tagjának kívánok további kitartást és jó erőt-egészséget. Repülőbaráti öleléssel, jó leszállást Igen tisztelt Péterdi úr ! Nagy József Sóly, 1990. november 25-én. Október végén írt levelét megkaptam. A fél évszázad már csaknem lejárt, mert én 1940-ben kerültem ahhoz a m. kir. 1. honvéd távolfelderítő repülő osztályhoz, ahol Péterdi úr mint hadnagy teljesített szolgálatot. Sorsunk 1942-ben fonódott össze, amikor egy személyzetbe osztottak be bennünket. Mikor elérkezett az idő, elindultunk Oroszországba a hadműveleti területre. Valószínű június 16-án értünk oda a tábori reptérre és jó tíz nap múlva megkezdtük a bevetéseket. Július 2-án átestünk a tűzkeresztségen, azután végeztük a munkánkat szorgalmasan, a feladatnak megfelelően. 1943. májusában el kellett válnunk egymástól. Én egy új személyzetbe kerültem. Először Székely Sándor őrmester volt a
