Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Csapó Béla - Kovács József - Fontos Sándor - Csorba Ferenc: A m. kir. 102/2 honvéd gyorsbombázó század megalakulása és működése
Bodó Pál százados, a 102/2 gyorbombázó század parancsnoka. (Gaál Gyula gyűjteményéből.) rel rövidebbre sikerült. Sok bombát kapott a nagyhangár, a műhely és a hangár előtti beton. Sajnos a ferihegyi gyorsforgalmi út, az út mellett kiásott légvédelmi árok és Pestszentlőrincen a Nagybecskereki és Lugos utca kapta a bombák zömét, ezért sok volt a polgári halott és sebesült. A támadás előtti percekben érkezett egy német felségjelű Heinkel He.l 11-es gép egy német tábornokkal és hat fő személyzettel. A legközelebbi légvédelmi árokban kerestek menedéket és ott kaptak telitalálatot. A tábornok és négy fő a helyszínen meghalt, két fő megsebesült. A repülőtér személyzete a riadó elhangzása után az előírás szerint gépjárműveken Kispest felé távozott, így annak állományában kevés sebesülés történt. Az első amerikai bombázó hullám támadása a nagyhangámak szólt, nehéz bombákkal, a második hullám kevés nagy bombát dobott, ellenben annál több repeszhatású bombát a repülőtér keleti részére, ahol a Repülő Kísérleti Intézet (RKI) volt. Ennek következtében az ott tárolt, javításra, vagy berepülésre, illetve szavatossági repülésre váró repülőgép nagyrésze súlyosan sérült. A nagyhangár előtti gépek — a He.l 11-es kivételével — csupán helyben javítható sérüléseket szenvedtek. Megfigyeltem, hogy a légitámadás elhárítására a ferihegyi reptérről riasztott Me.210-esek egyesével kezdtek visszatérni. így végződött a Me.210-es tanfolyam, melynek befejeztével a 102/2 gyorsbombázó század személyzete bevonult Kecskemét repülőterére. Tudomásom szerint a 102/1 gyorsbombázó század személyzete Debrecen repülőterére vonult be. A kecskeméti repülőtéren nem jutott férőhely számunkra, ezért századunkat a MÜKERT-nek nevezett művészkertben helyezték el. A század nyomott hangulata tükrözte a tétlenséget és a repülési lehetőség hiányát. Szinte semmi repülés nem volt. (Csorba : Áprilistól, vagy májustól kezdve Bugacon gyakorlatoztunk. Minden reggel a Beretvás szálló előtt felültünk egy autóbuszra, az kivitt bennünket Bugacra, s délután hazahozott.) Végre, május első napjaiban megérkezett a kitelepülési parancs. Emlékezetem szerint négy db. Bücker Bü. 131-es "Jungmann" és egy db. Fieseler Fi.156-os "Storch" repülőgéppel áttelepültünk Hajdúböszörménybe. A földi rész — bennünket megelőzve — Szabó Márton szertári főhadnagy, műszaki tiszt vezetésével települt ki a tábori repülőtérre, ami csordalegelő volt. A beosztottakra hézagosán emlékszem, valahogy így : Századparancsnok : Bodó Pál százados Elsőtiszt : Nagy Dezső főhadnagy RepfllCgépvezetOk : Zuna Edgár hadnagy Varga Imre hadnagy Vörös István hadnagy Bencze Zoltán hadnagy Wagner Károly hadnagy Csapó Béla zászlóshelyettes Csongor István törzsőrmester Orbán József őrmester Székely Sándor őrmester Kovács József (?) szakaszvezető Szilaj Varga Gyula szakaszvezető. Hajózó táviriszok : Pintér János őrmester Poós Lajos őrmester (?) Szente Győző őrmester Kővári János őrmester Csorba Ferenc szakaszvezető Pólyák András tizedes Gyenes Vilmos tizedes Lévai József tizedes Vörös Tibor tizedes Kiss Lajos tizedes Villám Mihály tizedes (?) Szappanos Zsigmond tizedes. Földi rész : Műszaki tiszt : Szabó Márton főhadnagy Száll, vezető : Fontos Sándor zászlós Bomba- é« tűzszerész: Hack Béla hadnagy Hiradó szak, pk. : Kovács József hadnagy Hangármester : Halmai Károly főtörzsőrmester (?) Egyéb földi Vályi Elek főhadnagy beosztásban : Csala Tibor főhadnagy Csurgai orvos zászlós Később étkeztek : Halmay Gusztáv főhadnagy pilóta Sümegi Károly hadnagy pilóta Malán Géza hadapródőrmester Buzgó Jenő rádióműszerész Hajdúböszörmény : A repülőtér a város legelője volt (csordajárás), elsőrendű talajú tábori repülőtér. Műszaki részlegnek telepített sátorműhely az út mellett, a közeli temetőnél még a gépek rejtésére is volt lehetőség. A falu szegélye a repülőtértől mintegy 3-400 m-re volt. Elszállásolás : tisztek és hajózók részben a faluban házaknál, részben Debrecenben polgári házaknál, vagy szállodában. A laza elszállásolás miatt a hangulat nem volt éppen harcias, amihez hozzájárult a Me.210-esekre való hosszas, unalmas várakozás. Csak egy példa : Bodó Pál százados, századparancsnok elrendelte, hogy Zuna Edgár hadnagy és Csapó Béla zászlóshelyettes maradjanak debreceni szállásukon és állítsanak össze egy, a kö-34
