Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
dr. Pagáts Pál: Bückerek Pécs felett
A HMNRA pécsi keretének HA-LCP jelű Bückere, háttérben a Jakab hegy, 1939. (Szerző gyűjteményéből.) A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapot (HMNRA) 1939- ben hívták életre a magyar fiatalok haderőn kívüli repülő előképzésének előmozdítására. Az Intéző Bizottság élén vitéz Horthy István miniszteri tanácsos állt, tagjai magasrangú repülőtisztek voltak : vitéz Laborczfy Rezső és vitéz Bánfalvy István ezredesek, Ojtozy Ernő alezredes, valamint Ember Sándor országgyűlési képviselő. A HMNRA a Magyar Aero Szövetséget (MAeSZ) bízta meg a tervek és utasítások végrehajtásával. A motoros kiképzés vezetője Czirmay Zoltán lett. (1) Az Alap működését 1939-ben kezdte meg Budapesten három egyesület keretében, vidéken Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Kassán, később Marosvásárhelyen és Győrben is indult kiképzés. Aknaszlatinára a szombathelyiek kerültek. Pécs felett a karcsú, kétfedelű Bücker, Bü.131 "Jungmann" iskolagépek 1939. nyarán tűntek fel és oly hamar közkedveltté váltak, mint a sárga villamosok, amelyek 1933. óta közlekedtek a város ódon utcáin. Húsz növendékkel kezdődött meg az oktatás 1939. július 3-án. Ezek Albert István, Ákos Lajos, Barsy Gellért, Bendeffy Tibor, Bozzay Ottó dr., Bódás Zoltán, Bónis Gyula, Bőczény Lajos, Czehe János dr., Czigány Endre, Horváth Rudolf, Jászberényi Ferenc, Kocsis Gyula, Koncz Andor, Kovács Imre, Magyar Károly, Ruttkay Tibor, Sümeghy József, Szűcs Ferenc és Tóth István voltak. (2) A korabeli Magyar Szárnyak cikksorozatot indított az országban működő keretekről. A pécsieket Jancsó Endre és Bollmann Béla szemlélték meg. Jánosy István beszámolójából megtudtuk, hogy főoktató Reiber Antal, segédoktatók Kovács Elek dr. és Varga Gyula voltak, főszerelő Topái József. (3) Kovács és Varga a motoros repülés alapismereteit Pécsett 1930-ban sajátították el Hungária iskolagépeken a Baranya-Pécs Aero Club keretében. Varga Gyula később a Légierők tartalékos hadnagyaként a délvidéki események során Sólyom gépével motorhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre, de ő és megfigyelője, Hais Tibor főhadnagy életben maradtak. (4) A kiképzés itt is, mint valamennyi kiképzőkeretnél, Bücker Jungmann gépekkel folyt — írta az említett cikk — és a növendékeket átmenetileg a Szent Mór Kollégiumban helyezték el, mert ezen a nyáron a repülőteret még meg kellett osztaniok а IV. Közelfelderítő Századdal, amelyet ősszel Szombathelyre helyeztek át. A fiatal pilótajelöltek általában 240- 250 felszállást végeztek és 18-20 órát töltöttek a levegőben a HA-LCB, HALCP, HA-LCT és HA-LCV jelű gépeken. (5) A tanfolyam szeptember 26-án fejeződött be, és a keretek — közöttük a pécsiek — szeptember 28-án a budaörsi közforgalmi repülőtéren mutatták be tudásukat a közönség előtt. A következő évben változott a vezetői kar. A főoktatói teendőket Bődy Vilmos vette át, aki korábban zászlósi rangban а ЗД könnyűbombázó osztálynál szolgált. Oktatók : Körmendy Vladimír — a Repülőgépvezető Iskolánál 139 A pécsi keret oktatói. Bődy Vilmos főoktatót közrefogják Körmendy Vladimír (balról) és Mráz Gyula oktatók. (Szerző gyűjteményéből.)