Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)

Eszenyi: Igló bombázása

IGLÓ BOMBÁZÁSA. Hozzászólás. Irta: nemes eszenyi Eszenyi Dénes lAz 1985-ös Magyar Szárnyakban bemutattuk az 1927-es avatású Eszenyi Dénes bajtársunk mai éle­tét, 80 éves korában. Az 1983-as és 84-es Magyar Szárnyakban megjelent Bánhidi Antal és Lévay Győző által írt, Igló bombázásával foglalkozó cikkek hatására, mint az egyik 13/51 bombázó század parancsnoka - aki teljes századával bombázta Igló repülőterét - a hegymászások közben talált időt arra, hogy a bombázás előzményeinek és lefolyásának leírásával kiegészítse és néhol helyesbítse az említett két cikk közleményeit. A SzerkesztőségJ A Kárpátalját megszálló magyar csapatok ellen in­tézett szlovák légitámadások következtében 1939 március 14-én parancs érkezett a Pápán állomásozó 3/11 bombázó osztályhoz (parancsnok: Kovács Elemér alezredes}, hogy a 3/4 bombázó századával (pa­rancsnok: Wágner Gyula százados, Jelvénye: Hü­velyk Matyi! és a 3/5 bombázó századával (pa­rancsnok: Eszenyi Dénes százados, Jelvénye: Sár­kány} azonnal települjön át Debrecen repülőterére. Utóbbi századnak Békássy (Wiesner) Ernő őrnagy re­pülő haláláig elsőtisztje voltam, majd parancsnoka. 14-én éjjel hatalmas hóvihar, majd hófúvás volt, ami a repülőtérről való felszállást a kb. 8 tonnás Junkers, Ju.86-os gépeinkkel napokig lehetetlenné tette. A Légierők parancsnokságától a késés kivizs­gálására érkezők erről meggyőződtek. Végre, március 21-én reggel századom, majd fél­napos késéssel a 3/4 század is áttelepült Debrecen­be, ahol a két század 9-9 gépe a repülőtér két olda­lán, egymással szemben, vonalban volt felállítva. Az ott kapott intézkedések alapján a gépeket feltöl­­töttük üzemanyaggal, lőszerrel és úgynevezett "ve­zérkari keverék" bombákkal. Március 24-én délben, egy enyhén felhős napon, a két század szigorú készültségi parancsot kapott az­zal, hogy 16:00 órakor Miskolc felett gyülekezzék egy másik bombázó osztály két századával és egy védelmező vadászosztály gépeivel. Minden más tá­jékoztatás hiányzott. Mikor az indulás időpontja vé­szesen közeledett és további részletintézkedés a bevetésre nem érkezett, átmentem az osztálypa­rancsnokságra, ahol az osztályparancsnok lázasan diktált, egy négyoldalas formulát kitöltendő. Ezt a formulát én állítottam össze Németországban szer­zett tapasztalataim alapján (ahova Ju.86-os átkép­zésre voltam vezényelve}. Ezen a formulán voltak kitöltendők a bevetés végrehajtásához szükséges összes adatok. Mikor az osztályparancsnokot meg­kérdeztem, hogy mi a bombázandó cél, azt felelte, hogy Igló, és a formulát rövidesen megkapjuk. E ké­sedelemnek természetesen a bevetés alatt kedve­zőtlen következményei voltak navigációs és egyéb szempontokból. Ahogy később megtudtuk, a felsőbb parancsnok­ságok csak aznap délelőtt értesültek arról, hogy melyik repülőtérről szálltak fel a szlovák bombázók. Ugyanis aznap hajnalban egy kisebb szlovák bom­bázóegységből az Ungvárra kitelepített 1/1 vadász­század egy portyázó raja két gépet lelőtt. Ugyanak­kor egy oltalmazó szlovák vadász magyar területen kényszerleszállt pilótája Iglót Jelölte meg a bombá­zók támpontjának. Ezzel a hiányos információval azonnal visszatér­tem századomhoz, a társszázadnak üzenetet küld­tem és személyzetemnek megparancsoltam, hogy ké­szítsenek el mindent egy Miskolc - Igló repülésre. Rövid idővel a kijelölt indulási idő előtt végre megkaptuk a kitöltött bevetési parancsot is. Figyel­vén a szembenálló ‘század gépeinek beindítását, mi is előkészültünk arra. Rövidesen a 3/4 század pa­rancsnoki raja kigurult az indulási vonalra, a másik két raj azonban nem követte. Rövid várakozás után Wágner raja elindult és én követtem őt századom­mal. A gyülekezési időpontra be is érkeztünk Mis­kolc fölé (12 gép), ahol Tímár István 1/2 vadászszáza­da (Ludas Matyii csatlakozott hozzánk. Sem a 3/4 század másik két rajának, sem az állítólagos másik két bombázó századnak, sem a másik két oltalmazó vadászszázadnak (1/1 vadászszázad, parancsnok: Csekme Béla százados, Jelvény: íjász, 1/3 vadászszá­zad, parancsnok: Heppes Aladár százados, Jelvény: Puma} nyoma sem volt az égen. Utóbbinak magyará­zata az volt, hogy az 1/1 vadászszázad útban Mis­kolc felé beleütközött egy szlovák repülő egységbe, azzal légiharcba keveredett, hét légigyőzelem után lőszere kifogyott, s visszatért Ungvárra. A vadász­osztály 3. századának gépei a Csap-i szükségrepü­lőtéren két napja a sárba ragadva képtelenek vol­tak felszállni. Iglóra a bevetési tervben megadott időpontban beérkeztünk: 12 bombázó- és 9 vadászgép, 36 bom­bázó- és 27 vadászgép helyett. A "vezérraj" bomba­vetését nem tudtam megfigyelni, de ahogy később megtudtam, egyik gépük megfigyelője útközben vé­letlenül kioldotta bombáit, Így csak két gépük dob­hatott ott bombát. Századom a támadást egy rárepüléssel, szőnyeg­­bombázással hajtotta végre. Ekkor megfigyelőm Je­lentette, hogy bombáit nem oldotta ki, mert a cél "nem jól ült". Odaszóltam neki, hogy ez nem iskolare­pülés; kérésére egy kört leírva, megint rárepültem a repülőtérre, s ekkor ő is kioldotta bombáit. Ennek eredménye fényképen is látható, tSajnos a fénykép reprodukálásra alkalmatlan. A Szerkesztő.l Ugyanis a Ju.86-os típus részére volt rendszeresítve egy Zeiss-Tessar 50 mm-es sorozatfelvevő kamara, de az nem volt beépítve a mi gépeinkbe; így indulás előtt lövészemnek átadtam saját kis kézi Zeiss Tes­­sar gépemet, azzal, hogy alkalomadtán a gondolá­ból készítsen felvételt. Ez meg is történt. A fényké­pen Jól kivehető két hangár, az azokba becsapó­dott bombák füstjével félig eltakarva.A filmet a debreceni közelfelderítőszázad laboratóriumában hívták elő és én kaptam egy másolatot.-5-

Next

/
Oldalképek
Tartalom