Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
Varga László: A repülőgép rezgési problémái
Dr. Szimonisz László 50, Szmolnik Lajos 50, Szurgyi Mihály 100, Tapolcsányi Oszvald 20, Tevely Attila 150, Tichy István 20, Tóth László 25, Vajda József 35, Dr. Vareska György 150, Varga István 50, Varga László 20, Vass Ferenc 26, Vándor pál 35, Várady Attila 20, Veress A. 11, Wieland Aladár 45, Zavesiczky Ottó 20. Zucker János 20, Zuna Edgár 50, Zsótér András 35. Gondnokunk betegsége miatt esetleges elnézések, vagy kihagyások előfordulhatnak ebben a kimutatásban. Kérjük ezeknek a közlését. Akik elfelejtették 1984-es tagdíjukat elküldeni, azt utólag is hálásan elfogadjuk. A tagdíjak és felülfizetések teszik lehetővé a Magyar Szárnyak terjesztését ott is ahova postával nem lehet küldeni. (Szerk.) A repülőgép rezgési problémái Varga László professzor Varga Lászlót bemutattuk az 1983-as Magyar Szárnyakban. Felvilágosításul azoknak, akik nem olvasták azt az évkönyvet, közöljük, Mottó: Bölcselkedő oktalanság Rendbe fűzött tudatlanság Kártyavár s légállitmány Mindenféle tudomány. (Kölcsey) Tudomásom szerint ezzel a tárgykörrel Magyarországon én foglalkoztam először behatóan és két dolgozatot publikáltam a kérdésről. 1. ) Rezgésekkel kapcsolatos jelenségek a repülőgépeken c. dolgozat a Repüléstudomány c. folyóirat I. évf. 1 és 2. sz. jelent meg 1942- ben. Őszintén szólva már nem tudom, hogy ki kezdeményezte ezt a folyóiratot, hogy meddig élt stb., de nekem különlenyomatban meg van az 53 oldal terjedelmű cikkem. 2. ) A merevség és rezgésmentesség kérdésea repülőgép szerkezeteknél c. dolgozat a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa a XXIV. kötet 27 sz. füzetként 48 oldal terjedelemmel az intézetben tartott előadásomat tartalmazza. E cikkek fontossága talán abban rejlik, hogy a többé-kevésbé ismeretes hajtómű eredetű (általam rázásnak titulált) kérdéseken túl, felhívják a figyelmet az aerodynamikai származású problémákra. Bizonyos egyszerűsítéssel e kérdéscsoport két részre bontható, u.m. 1. ) Az áramlás leválásával kapcsolatos rezgésekre (amit az angol buffetingnek mond.) Ezt mi lobogásnak próbáltuk nevezni. Előfordul a kormányfelületeken. Veszélyes rezgések a különböző szabadsági fokok (pl. hajlítás és csavarodás) szempontjából. 2. ) Kapcsolódásból kifolyólag; ezt az angol Flutter-nek hívja. Az én két dolgozatom főleg ez utóbbival foglalkozik. A flutter csak egy részproblémája az általánosabb aeroelasticity kérdésnek, amely az aerodynamikai és rugalmas erők kölcsönhatásait minden vonatkozásban felöleli. Úgy a lobogás, mint a veszélyes szárnyhogy Varga prof. az Aerotechnikai Intézet szervezője és vezetője volt, 1940-től 1945-ig. Szerkesztő rezgés okozta súlyos törések és Magyarországon (azaz nálunk) az 1940—44 években adódó hasonló esetek felderítésében tevékenyen részt vettem. Itt csak 2-2 esetet akarok leírni, amelyek tárgyalása remélhetőleg megmagyarázza a fenti kissé ködös meghatározásokat. I. A Blenheim gép farok rezgése. Jugoszlávia összeomlásakor egy magyar származású yugo.pilóta Magyarországra repült egy Bristol Blenheim géppel, amely végül is a Kísérleti Intézetnél kötött ki. Egy szép napon, talán 1942-ben, Dóczy megkért, hogy nézzem meg, hogy mi okozza a leszállásnál fellépő farokrezgéseket. Úgy emlékszem a Dunai Repülőgépgyár repülőterén végeztünk Mérey Imrével repüléseket és nem kellett sok vizsgálódás, hogy lássam azt, hogy a rezgés a futómű kibocsátásával indult meg. A futómű a motorburkolatból jött ki és a burkolat tekintélyes része a futómű szárához volt erősítve. Ez a mintegy 400x1200 mm nagyságú lapos felület a leszállásnál kétségtelenül fék gyanánt működött, erőteljes örvényeket keltve. (Ilyen örvénylést a Duna vizében a volt Ferenc József híd pilléreinél jól lehetett észlelni.) Egyébként a villanydrótok zúgását szélben szintén ezek az örvénysorok okozzák és Strouhal már 1878-ban megállapította, hogy frekvenciájuk (azaz az l.mp-ben leváló örvények száma) a fr=.19v/t képletből számítható, ahol v a szél(repülés) sebesség méter/mp és t az örvénykeltő lap (akadály) szélessége méterben. Ha a repülés itteni leszállási sebességét 40 m sec-re becsüljük, akkor a Blenheimen észlelt rezgés frekvenciája. 19.40/40=19 rezgés/ mp. Bár ezt nem mértük, de mi magunk is kb. így becsültük a buffeting frekvenciáját. Miután a kérdéses felületet levéve az újabb repülésnél nem tapasztaltunk rezgést, sikerült 80
