Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
Ormay József: Milyen gépek bombázhatták és milyen gépek nem bombázhatták Kassát?
Ezek további „alcsoportokra” oszlottak: (SB) Splitter Bombe, (Pz) Panzer Bombe stb. A német bombák a következő súlycsoportokba tartoztak: (csak az 50 kg-nál nagyobbakat ismertetem 500 kg-ig) SC 50 kg, SD 50 kg, SC 250 kg, SD 250 kg, SC 500 kg, SD 500 kg. A feladatunk az, hogy megvizsgáljuk, hogy mennyiben voltak képesek a német bombázórepülőgépek „idegen” gyártmányú bombák befogadására és felhasználására. Junkers Ju 86-os bombázó A Ju. 86. repülőgép bombaszekrénye négy bombatárból állt. Ezek össze voltak szerelve és a gép törzsében, annak hosszanti tengelyében voltak beépítve. A bombatárakban a következő súlyú bombákat lehetett elhelyezni: 4 db 250 kg-os bombát, vagy 16 db 50 kg-os bombát (kisebb bombákkal nem foglalkozom). A négy bombatár lehetővé teszi a különböző súlyú 50 kg-os bombák a bombatárban. Jelmagyarázat: a = Bombatár összekötőcsavarok, b = Zártartó felerősítő csavarokkal, c = A zárlemez üzemi felső állása. A zárlemez töltő alsó állása, d = Kióldó elektromágnes, f = Elosztószelence a kioldóvezetékhez, g = Bombaemelő készülék felerősítése. Junkers Ju 86. Bombatára. (Gaáli Zoltán őrnagy tankönyvéből.) bombák kombinációját. A bombák kioldhatok egyenként, sorozatban, vagy összvetéssel. Megkérdeztem volt Repülő Akadémiai tanáromat, nemes vitéz Gaáli Zoltán szolgálaton kívüli repülő alezredest, aki Magyarország egyik legelismertebb bomba szakértője volt, hogy mi a véleménye a Ju 86 bombázógépnek „idegen” gyártmányú, főként orosz bombáknak a felfüggesztési és tárolási lehetőségeiről. Ezt a választ kaptam: „A Ju 86-os repgép bombaszekrénye kizárólag német rendszerű bombák, súly szerint 250 kg, 50 kg, 10 kg, és 47
