Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)

Gaál Gyula: Fehér kereszt és fehér csillag

vitéz Szentgyörgyi Dezső 1941-ben mint törzsőrmester.

Sziklán keresztül értekezhetett egymással. Ez azután a hamarosan bekövetkezendő tragédiához vezetett.

A magyar csoport a német nehézvadászok mögött és fölött helyezkedett el. Amikor Székesfehérvárnál feltűnt alattuk a 353 négymotoros bombázóból álló kötelék, Molnár parancsot adott a póttankok ledobására. A németek azonban az öveket nem dobták le, hanem nyugat felé fordulva, tovább repültek. Molnár többször kért utasítást Sziklától, de a válasz mindig az volt, hogy biztosítsák a németeket. Az üzemanyag is fogytán volt, Molnár ezt is jelentette, de a Szikla megismételte az előző parancsot. A helyzet egyre furcsább lett. Debrődy négy vadászgépet észlelt fölöttük 1500 méterre a nap felől közeledve. Molnár azonnal érintkezésbe lépett a Sziklával, de azok megnyugtatták, hogy a gépek német magassági vadászok. Egy újabb hang már 12 vadászgépről beszélt. Végül is Molnár kérte a Sziklát, hogy utasítsák a németeket, hogy ne csupán körözzenek, hanem csináljanak valamit, mert ellenséges vadászok támadása várható. A Szikla azonban hajthatatlan maradt. Valaki megszólalt, hogy motorhibája van és ki akart válni, mire Tóth hadnagy rászólt, hogy ha ezt megteszi, akkor biztosan lelövik. A pilótákon nyugtalanság vett erőt, amint a napból közeledő, saját vadásznak mondott gépek száma mintegy harmincra nőtt. Molnár, mint parancsnok a rábízott németeket nem hagyta cserben és a többször megismételt parancsot nem szeghette meg. A lelki tusa azonban pillanatokon belül eldőlt, mert egyszerre a levegő tele lett vörösen izzó nyomjelző csíkokkal, amint a Mustangok a még mindig szoros kötelékben repülő fehérkeresztes Me-109-esekre támadtak.

Molnár azonnal felhúzott és szárnyainak billegtetésével próbálta a németek figyelmét felhívni a veszélyre, mert rádióösszeköttetés nem volt. Karátsonyi hadnagy megdöbbenve látta, amint négy Mustang egyenesen Molnárra csapott. Jobbra emelkedő fordulóval azonnal tüzet nyitott, de találatra nem sok esélye volt. Molnár szívlövést kapott, de valahogy sikerült elhagyni a gépét

Tóth Lajos hdgy.

és a Káld melletti sűrű erdőbe zuhant le. így halt hősi halált az akkor legeredményesebb magyar vadászrepülő 23 igazolt légigyőzelemmel, az utolsó pillanatig tartva magát a parancshoz, német bajtársai védelmében. (50)

Ugyanekkor Debrődy két Mustangot vett észre a visszapillantó tükörben, valamivel feljebb négyet és további kettőt közvetlenül a gép farka mögött. Sebességét csökkentve megkísérelte szembefordulni velük, de ellenfelei nem tágítottak. Figyelmeztető kiáltások, érthetetlen szavak hangzottak az egymásközti rádióban, foszforos lövedékek cikáztak, fények villogtak, két gép dugóhúzóba esve pergett a föld felé. A két Mustang ott csüngött rajta, egyre fogyasztva a távot, egyre közelebb kerülve, mintha zsinóron húznák őket. Ebben a helyzetben csak egy kiút volt: Debrődy a fejére állította gépét és meredek zuhanással próbált szabadulni üldözőitől. A két amerikai azonban makacsul követte. A 109-es egyre gyorsuló sebességgel zuhant, a föld rohanvást közeledett feléje. Debrődy eszméletlenséggel küzdve próbálta vízszintesbe hozni a gépét, miközben az élet és halál közötti pillanatok most még rövidebbeknek tetszettek, de végül is sikerült a vadul rázkódó gépet a földdel párhuzamos vonalba kényszeríteni. A fák magasságában, ligetek és erdők között repülve lerázta az üldözőit és utolsónak tért vissza Veszprémbe.

Karátsonyi hirtelen egyedül találta magát, amikor a kísérő vadászok támadása megkezdődött s ő is zuhanásba döntötte a 109-est, hogy elkerülje a Mustangokat. Kétezer méteren egyenesbe hozta a gépet, s ugyan-45