Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)
Dákay Ferenc: Így kezdődött…
az irányban készülne hadműveleti segédlet? Ez normális LFKCS feladat, de miért ily nyomatékosan sürgős? Különben is ott van még két gép Budaörsön, miért szakítja meg az Öreg itt az én munkámat? De várjunk csak! Jugoszlávia megszállása óta folyton romlik a német-szovjet viszony. Csak nem háború van kitörőben? Drótot kapott talán az Öreg a németektől? Nézzük csak, ez esetben mi lenne a felderítés célja? Mindkét fél elkezdi a felvonulást, illetve a határsávban lévő alakulatok feltöltését, elindul az utánpótlás. Ez esetben felderítési célunk: egyáltalán hol vannak katonai erők, készüle védelmi vonal kiépítés, hova irányul az utánpótlás? A németek felderítési adataiból bizonyára rendelkezésre áll a katonai települések holléte; a parancs szerint ők már ott vannak a légtérben, tehát a legfrissebb adatok birtokában. Akár német, akár orosz kezdi, a Kárpátokon át egyik sem támad; a támadás iránya a Kárpátokat megkerülve Északról és Délről Lengyelországon és Románián át történhet csak. Nézzük először, hogy mi van, ha az orosz kezdi akár Délen, akár Északon. Dél felé a Kárpátok mentén DK-i irányban és Odessza felől NY-i irányban támad. Ez egy harapófogó, melynek É-i szára a mi felderítési szakaszunkra esik. Lengyelország felé ... az első K-NY-i út-vasút Lemberg-Przemysl. Ha a mi felderítési szakaszunkon lenne gyülekezés, akkor a támadás megindítása előtt mindent Lembergtől É ra kellene előbb átcsoportosítani. Ez hülyeség lenne. Persze, ha a német támad Lemberg-Kiev irányában, akkor az itt felvonuló orosz erő azt jól oldalba kaphatja. Ha erre számít az orosz, akkor itt megint egy harapófogó D-i száráról lehet beszélni, de ezúttal védelmi céllal. Akármelyik kezdi, mi várható magyar részről? A német vezetés nem fogja hagyni, hogy a Kárpátok tetejéről mintegy páholyból nézzük az eseményeket. Egy DK-i irányban történő orosz támadás csakis a kárpáti szorosokon át támadható oldalba. Ugyanez a helyzet, ha az itt felvonuló orosz erő egy német offenzíva oldalba támadására gyülekezik. Mi lehet a magyarok feladata? Csupán átengedni a németeket a Kárpát-szorosokon — ez még a jobbik eset —, és mi páholyból nézzük a cirkuszt? Ez esetben ők maguk elvégzik a felderítést. A parancsban benne van az, hogy ez folyamatban van. De mi történik, ha a németek bennünket kényszerítenek az oldaltámadásra, vagyis aktív részvételre? Ez nagyon is lehetséges. Viszont akkor fel kell deríteni a hágók lezárását orosz részről, az orosz erők nagyságát, felvonulási irányát, útvasút, műtárgyak, repülőterek célfelderítése . . . Igen, ez lesz a feladatunk . . . Laci ront be fújtatva. Na, mondd már Franyó, mi van? . . . Olvasd magad. Látni rajta, mint terjed izgalma a levél olvasása közben. Franyókám, ennek háborús szaga van! Végre valami komoly, és nem az az unalmas tingli-tanglizás. Mit csinálunk? . . . Csillapodj, olvasd el mégegyszer a levelet és aztán beszéljük meg pontról pontra a teendőket ... Elolvasva mégegyszer a parancsot, Laci lehiggad. Hát ez rettenetesen általános parancs. Jellemző az Öregre. Mindent megad nekünk, fenekünk alá tói mindent, hogy repülhessünk, mint a madarak, de egyszercsak rátenyerel Európa térképére, nem törődve a méretaránnyal, mondván, derítsétek fel, amit a tenyerem eltakar, de hogy az időben, térben hogy oldható meg, azt már nem. Csináljátok, ahogy akarjátok. Fafa, ne zúgolódj, minden önállóságot megad nekünk, kiemel a sok nyűgös katonai föl-alá- és mellérendeltségi viszonyból, itt is mint civilek élünk, de ezzel jár a mi felelősségünk is. Tehát nyugi-nyugi. Beszéljük át a helyzetet, a teendőket, és ha közös nevezőre jutottunk, alkossuk meg felderítési tervünket. Elmondom eddigi vajúdásomat és hogy végül is mit sütöttem ki. Laci szótlanul, figyelmesen meghallgat . . . Igen Franyó, ez így lehet, mint mondod. De én biztos vagyok abban, hogy akárki kezdi, nekünk mindenképpen bele kell szállnunk a dolgokba. Az általad kiagyalt oldalba támadási verzió csak akkor igazán hatásos, ha az meglepetésszerű. Már pedig ha mi csak átengedjük a németeket, felvonulásuk nem marad titokban, nem lesz meglepetésszerű. Ha elindul így vagy úgy ez a háború, akkor amikor a helyzet megérik rá, nekünk magyaroknak kell ezt a manővert végrehajtanunk, ha szükséges lesz. Ebbe bele fognak a németek kényszeríteni. Azt mondtam, ha a helyzet erre megérik és szükséges lesz, tehát ha egyáltalán kitör ez a háború, mi nem rögtön az első nap keveredünk bele. De maradjunk a mi feladatunknál. Ha a ruszki Románia felé akar támadni, akkor a mi szakaszunk valóban egy harapófogó É-i szára. A D-i szár felderítése a mi gépünk hatósugarából kiesik. Ez a He-111 -esnek való. Német támadás esetén az orosz részről oldalbiztosítás várható, ez ugyancsak egy harapófogó D-i szára. Feladatunk ebben az esetben az, amit te már körvonalaztál . . . Na Fafa, akkor részleteiben mi a javaslatod? . . . Miután helyzetjelentés nem áll rendelkezésre, először fel kell derítenünk — vagy megkérnünk az Öregtől —, hol van már katonai erő. Aztán figyelni a forgalmat, erősödik-e vagy sem, ha igen, milyen irányban, képződik-e a mi szakaszunkon súlypont, stb. Ezzel egyidőben katonai célpontokat fényképezni, valamint a Kárpátszorosok védelmi berendezését orosz oldalon felderíteni. De várj csak Franyó. Ha forgalmat akarunk ellenőrizni, akkor meg kell határozni a bevetések sűrűségét, hogy folyamatos képet kapjunk. Nézzük a térképet, az út-vasúthálózatot. Három irányból várható forgalom: Lemberg, Tarnopol, valamint Chmel’nickij irányából. Ami ettől D-re van, az kiesik a mi 80 km mélységű felderítési szakaszunkból. A Sambor-Stryj összekötő vonalat megfigyelhetjük, de attól Lemberg felé túl veszélyes. 80 km ide, 80 km oda, Chodrovot be kell venni. Ha innen mozgásban van egy szerelvény Stanislay-Kolomea irányában, akkor — a legszélsőségesebb esetet véve — minden állomáson átfutva, az négy óra múlva Stanislauban van; ugyanez az eset Stryj felől is. Delatin további két óra, Kolomea ugyanannyi. Ha Stryjből indul egy szerelvény, 2 — 3 óra múlva Korczynban lehet. Tarnopol és Chmel’nickij felől csak a két végállomást, Zalascsikit, Kamenetz-Podolskot és környéküket tudjuk felderíteni. Kirakodási idő kb. 3 óra, fedett területen az alakulatok gyorsan fel is szívódnak. Öszszevetve, napi 2 bevetés elegendő a folyamatos felderítésre. Hézagmentes eredményhez ugyan egy hajnali forduló is kellene. Fafa, van egy probléma, amit ne felejtsünk el kidolgozni: sem műszerleszállási, sem pedig éjjeli leszállási eljárás nincs bevezetve ezen a repülőtéren. Ezt gyorsan ki kell dolgoznunk, a katonai repülőtérgondnoksággal karöltve . . . 9
