Magyar Szárnyak, 1980 (9. évfolyam, 9. szám)
50 éves évforduló 1929-1979 Budaörs-Farkashegy
Cirill betűk latin betűkkel kifejezve: APUW. Vajon mit jelenthet? A bombázás becsapódásáról készült vázlat. gyobb volt annál, mintsem hogy ócska vasdarabokat mentsenek át az utókor számára. A háború után, főként az otthoni történészek némelyike, kétségbe vonta a cirillbetűs repeszek létezését. Egyesek annak adtak kifejezést, hogy az egyik fel nem robbant bomba, egy cári időkből származó cirillbetűs jelzéssel tudatosan dobták le élesítés nélkül, hogy ne is robbanjon fel. Ez a bomba lett volna a bűnjel, mellyel a szovjet légierőket kellett volna gyanúba keverni. Sajnos sem repeszeket, sem cirillbetűs repeszek fényképét nem sikerült ezideig felfedezni. Tudomásom szerint az itt közölt fénykép az első, amely Kassáról származó cirillbetűs bombamaradványokat ábrázol. A képnek érdekes története van. Egyik repülőbajtársamnál az őt látogató vendége lemelte a könyvespolcról a Magyar Szárnyak 1977-es évkönyvét. Amikor elolvasta a 22—23. oldalon közölt Nyilatkozatot, amelyben Brenner Jenő tüzér alezredes leírja és rajzzal is ábrázolja azt a repeszdarabot (bomba fejet), melyet a Görgey Arthur tüzériaktanya udvarán találtak, a látogató hölgy megjegyezte, hogy ilyen “vasdarabot" hozott haza Nagyapa a kassai bombázás után. Repülőbajtársam, aki ismeri a kassai bombázással kapcsolatos írásaimat, azonnal felhívott telefonon. Felkerestem a vendégségben járt hölgyet (nevét nem kívánja közöltetni, az otthon élő rokonaira való tekintettel) és kikérdeztem. Ezeket mondta: “A bombázás alatt iskolában voltam. Hallottuk a robbanásokat. Mikor hazamentem, akkor mutatta Nagyapa azokat a repeszeket, amelyeket a bomba becsapódási helyéről hazahozott." Hol vannak a repeszek, kérdeztem: “Otthon hányódtak, legutóbb a kamrában láttam őket. Ott kellene lenniük, ha még ki nem dobták, mint ócska vasat!" Elképzelhető, hogy milyen ábrázatot vágtam. A hazalátogató hölgy megjegyezte, hogy fénykép is van a “vasdarabokról" valahol Nagyapa kacatjai között. Ha sikerül megtalálni, átadja nekem. Sok időt fog igénybe venni, amíg szegény elhunyt Nagyapa holmija között megtalálja amit keres. Hosszú hónapok várakozása után előkerült a kép. Ezt a fényképet az oshawai Magyar Repülőmúzeumban őrizzük. Természetesen felmerül annak a kérdése, hogy mennyiben lehet ezt a fényképet bizonyítéknak elfogadni. Én, aki ismerem a szereplőket és a körülményeket, fenntartás nélkül elfogadom a fénykép hitelességét. Semmiféle érdeke az illető hölgynek nem fűződik ahhoz, hogy ilyen mesét kitaláljon, vagy hogy szavaival éljek "ilyen vasdarabot" csináltasson csak azért, hogy a kassai eseményt kutatók kedvébe járjon. Tudatában vagyok annak, hogy sokan lesznek kétkedők, mely megérthető. A kétkedőknek viszont azt mondom, hogy egyre több és több bizonyíték kerül elő. Talán egyszer megdönthetetlen bizonyítékok fognak felszínre kerülni és ki fog derülni az, hogy kik bombázták Kassát. 50 ÉVES ÉVFORDULÓ 1929 —1979 B u d a ö rs—F arkashegy volt az elmúlt évben Budaörs—Farkashegyen, ahol a magyar vitorlázó sportrepülés megindult Petróczy István és Bernard Mátyás munkájával. Az első világháborút követő trianoni ránkkényszerített béke megbénította hazánkban a repülőgépek tervezését, építését, szétrombolták teljesen repülőgép állományunkat. A vitorlázó repülés volt az első lépés az eredményesebb magyar sportrepülés kibontakozására. u 48
