Komáromi Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 30. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 13. (Debrecen, 2015)
Vágfarkasd
Komáromi Egyházmegye II. Farkasának gazdag református múltja van. Bornemissza Péter szerint a farkasdiak többsége 1577-ben tért át a református hitre. Az elkövetkező évtizedekben felépítették első templomukat, a paplakot és a felekezeti iskolát. A farkasdi református egyházközség az 1592-ben létrehozott Felső-Dunamelléki Egyházkerület részét képezte, mely az 1641 és az 1663 közötti években nem kevesebb, mint kilenc alkalommal tartott zsinatot Farkasdon. Az 1641. május 28-án, illetve 1647. május 20-án megtartott első két zsinatot 1652-ben püspökválasztó zsinat követte. Az 1654-ben megtartott zsinaton elrendelték az egyházi ünnepek ideje alatti mulatozások betiltását. Az 1655. június 16-ai zsinatot Nyikos János püspök elhalálozása miatt, az 1656. május 17-ei püspökválasztó zsinat követte. A zsinatok sorát az 1658-ban, 1659-ben és 1666-ban megrendezettek zárták le. Szelepcsényi György 1660-ban elfogatta majd elűzte a község református lelkészét, templomukat pedig elkobozta. Az 1681. évi országgyűlés engedményei hatására a reformátusok ismét gyakorolhatták vallásukat. A farkasdi reformátusok — mivel templomuk elkoboztatott - istentiszteletre Kamocsára jártak. Az 1706-ban visszaadott templom, melyet 1721-ban ismét elkoboztak, az 1724. évi árvíz alkalmával semmisült meg. A község reformátusai ezt követően ismét Kamocsára jártak istentiszteletre. A második református templomot a korabeli törvények által engedélyezett módon, torony és harang nélkül építették. Az újabb református iskola 1837-ből való.~ Lakóinak a száma 2011-ben 3.328, ebből 2.284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. Anyanyelv szerint: 2.323 (69,8%) magyar, 877 (26,4%) szlovák. Felekezetileg: 1.387 (41,7%) r. k., 1.024 (30,8%) ref., 111 (3,3%) ev„ 5 (0,1%) g. k. Státus: anyaegyház Temploma: 1783 és 1785 között, a torony 1808-ban épült Lelkész: Erdélyi Pál Gondnok: Molnár Károly, Mile Tihamér B. K. I. Templom Kis kertben áll a templom Tornya háromszintes, félköríves kereteit ablakokkal. A toronysisak nyolcszögletes, domború gyűrűs, lanternás, tetején két gomb és csillag. A hajó falát ívelt ablakok törik át, mennyezete sík, a hajó közepén oszlop tartja a mennyezetet, mindkét végében karzat. Bejáratán az ajtó betéteiben faragott magyar címer és biblián kehely. Oldalához kis portikuszt emeltek, tetején gomb és csillag, falán építési emléktábla 1968-71 évszámmal. A Mózesszék dísztelen. A szószék szabadon áll, elöl ívelt lábak tartják a szögletes szószékkosarat, díszítése füzéres, rozettás, a kosáron érmedíszes. A szószékkosár alja kúpos, végén bimbó, a háttámlán füzérdísz. A korona aljáról függönyrojt lóg, a párkány díszes, gazdagon tagolt, tetején csigavonal végű, ívelt bordák között urna és füzér, felül bimbó kisebbedé gömbökkel. Az orgona egyszerű ötös tagolású szekrénybe helyezett, 1901 felirattal ellátva. Képszám: 20 767-769,26 776-798 A27-28. kép P. Sz. E. 165
