P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Ónedények a református egyházban
di budai tárnyért is őriznek a gyülekezetek, amely jelenleg az egyetlen ép, közölt példány ebből a központból (153. kép). A macsolai tányéron vésett díszítés látható, szerény koszorúba foglalt 1701-es évszám. A kassai ónkannagyártó céh egyik mesterének munkája (154. kép). Ugyancsak kassai gyártmány, de egy másik mester munkája a hatszögletű nagybégányi tál, amely az ezüst tányérok formáját követi (155. kép). Mindkettő a XVII. században készülhetett. A jellegzetes koronás rózsa jeggyel ellátott mezőgecsei tál karéjos karimája alapján bizonyosan a barokk kor terméke, a XVIII. században készült (156. kép). Szintén barokk stílusú a beregardói gyülekezet bordákkal tagolt karéjos szélű tálja, amely győri készítmény (157. kép). A badalói gyülekezetnek a barokkban kedvelt formájú ovális karéjos karimájú edényét feltehetően keresztelőtálként használták (158. kép). Egyelőre úgy látszik, hogy a XVII. században az eperjesi tálak száma messze elmarad a Beregi Egyházmegyében kedvelt ott készült kannákétól. A kassai készítésű tányéroknak legmagasabb a száma, ezek mind a XVIII. században készültek. Mellettük jelentéktelen a pozsonyi tálak jelenléte. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a XVIII-XIX. század fordulójától kezdődően a budai Fauser családnak, - apa és fiú, Mathias és Johann - számos tányérja jutott el vidékünkre, de a pesti Jurámé Sebestyén tányérja is megjelenik. Ez azt mutatja, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján meginduló budai és pesti ónedénykészítés temékei a kassai ónöntést is háttérbe szorították. Erdélyből a XVII. századi kolozsvári termékek mellett a XVIII. században Nagyszeben és Brassó tálai jelennek meg. Számuk jelentősebb, mint a kannáké volt. Magas a feltehetően magyar, de városhoz nem köthető tányérok száma. A külföldi, bécsi tányérok mellett lengyel darabokat is találunk. Jelentős a jelenleg ismeretlen jegyű tányérok száma, amelyek azonosítása további feladatot jelent. Ónkelyhek Egyetlen ónkehelyhet ismerünk vizsgált területünkről. A rafajnaujfalui gyülekezet kelyhe kis talpú, a szárán gyűrűs gömb a nódusz. Kuppája viszonylag alacsony, széles, aránya még a gótikus kelyhek kuppáira emlékeztet. A XIX. század elején az összeírásban azt jegyezték fel róla, hogy aranyfüsttel futtatott. Ez a feljegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy feltehetően korai lehet a készítése, illetve, hogy úrvacsorái edény vol95 (159. kép). 95 Hasonló kelyheket Békés megyéből ismertet P. Szalay Emőke 1998. 398. ^77
