P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
A református templomok berendezése
A láda a lakáskultúrában a legkorábbi és legelterjedtebb tároló bútor. Az első alapvető bútorkészítő technika az ácsolt láda előállítására szolgáló ácstechnika. Az emberiség nagy korai civilizációiban feltehetően ezzel készültek a bútorok, elsősorban a ládák. Ezen technikai eljárás során a bútort mintegy megépítik. A hasogatott deszkákat az ácsolt ládák esetében a függőleges sarokpillérbe eresztik be egymás fölé úgy, hogy a hasított deszkának, amely soha nem egyenlő vastagságú, a szélesebb része kerül alulra, így a következő mintegy ráül az alatta lévő deszka keskenyebb végére.45 Az asztalos technika jóval későbbi, a fűrészmalmok megjelenése és XIV. századi elterjedése tette lehetővé kialakulását. A fűrészmalmokban ugyanis olyan deszkákat állítottak elő, amelyek egyenlő vastagságúk, így illesztésükre más módszert kellett alkalmazni. Ez volt a csapolás, amelyek között legelterjedtebb a fecskefarkas csapolás. Ebben az összeállítandó deszkavégeket fűrészeléssel úgy alakítják, hogy egymásba illeszkedjenek. A két technika más fa alapanyagot használ. Míg az ácsolt bútorok keményfából készülnek, mivel ezek hasadnak jól, az asztalos technika a puhafát is használja. A keményfák szerkezete önmagában is esztétikus, ezeket legfeljebb faragással ékítették. A puhafák anyaga viszont kevésbé szép, puhasága miatt könnyen kopott, faragásra nem igazán alkalmas, ezért más díszítőtechnikák alakultak ki. Leggyakoribb, legjobban elterjedt a festés volt, amelyet a kutatók a templommennyezetek festéséből eredeztetnek.46 A magyar népi bútorok között az ácsolt láda a XVII. századig tartotta vezető szerepét.47 Az ácsolt ládák templomi használatban Erdélyben maradtak meg, ahol az erődtemplomok falaiban, bástyáiban helyezték el őket, ahol a veszedelem idején élelmet, értékeket őriztek. Ácsolt ládák, szuszékok templombeli elhelyezésére vizsgált területünkön is vannak írásos adatok. 1629-ben írják Varanóról (Zemplén megye): „Mind a két templomban sok szuszékok vannak”.48 Vizsgált időszakunkban ezek az ácsolt ládák kiszorultak a templomokból, egyházi használatból. Az asztalosládák az addig főszerepet betöltő ácsolt ládák háttérbe szorításával a XVI. századtól kezdve fokozatosan teret hódítottak. A népi bútorok között a XVII. századtól kezdve maradtak fenn az első festett díszítésű ládák, amelyek az ország nagy részén a XVIII. században általánosan elterjedtek. Mivel ünnepi, un. presztízsbúto45 K. Csilléry Klára 1951. 231-284. 46 K. Csilléry Klára 1991. 1972. 32. 47 Domanovszky György 1978. 104. 48 Zempléni vizitációk 1629-1671. 2008. 29. 36 <«$
