P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
A népművészetről röviden
levelek, virágok, élénk színekkel a természet szabad áramlását érzékeltetve. Kialakulására a japán művészet volt nagy hatással. A gyáripar, a tömegtermelés személytelenségével szemben a kézműves munka felé fordultak. Ez a legrövidebb művészeti stílus, az 1920-as években felváltotta a geometrikus jellegű eklektikus art deco. Mindezek a művészeti stílusok megjelennek a református egyházművészetben a templombelsőtől kezdve a klenódiumokig. t A NÉPMŰVÉSZETRŐL RÖVIDEN A református egyház felszerelési tárgyai között azonban nemcsak iparművészeti tárgyakkal találkozhatunk, hanem un. népművészeti alkotásokkal is. Ezért az iparművészet mellett ki kell térnünk a népművészet fogalmára is. Népművészet alatt a parasztság tárgyformáló, tárgyat díszítő művészi alkotótevékenységét kell érteni.12 Ebben az értelemben kapcsolatba hozható az iparművészettel. A hasonlóság ellenére számos különbség van közöttük. Míg az iparművészet a társadalom széles rétegei számára alkotott, a népművészet évszázadokon keresztül a parasztság tárgyi világát hozta létre. A népművészet egyenlő volt a parasztság művészetével. A paraszti társadalmakban nem különülnek el az alkotott tárgyak, a népművészetben nincsenek un. dísztárgyak, mint az iparművészetben, a díszítések a használati tárgyakon jelentek meg. De a népművészet fogalma is igen bonyolult. Megközelíthetjük a készítők irányából. Ekkor azt láthatjuk, hogy az iparművészeti alkotásokkal szemben sokrétűbbek. Míg iparművészeti tárgyakat a történeti időkben tanult mesterek, kézművesek állítottak elő a társadalom többi rétege számára, addig a népművészeti tárgyak létrehozatalában maga a parasztság is résztvett, számos olyan alkotás van közöttük, amelyet a paraszti háztartásokban alkottak. Ilyen pl. a szövött textílis emlékek egy része, a népi hímzések bizonyos ágai, amelyek parasztasszonyok keze alól kerültek ki. Másokat háziiparosok készítettek, mint pl. az ácsolt ládákat. Az ilyen kézműves ágakat a családban sajátították el, itt adták tovább a mesterségbeli tudást. Mezővárosi, városi kisiparosok, céhes mesterek ugyancsak alkottak a parasztság számára. Idesorolhatjuk pl. az egyik legismertebb népművészeti ágat, a fazekasságot, de a festett bútorokat készítő asztalosokat is. 12 Domanovszky György 1981.1. 7. 16
