Gömöri Református Egyházmegye 3. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 23. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 9. (Debrecen, 2013)
Rimaszombat
Magyar Református Egyház Javainak Tára RIMASZOMBAT- RIMAVSKÁ SOBOTA A gyülekezet története A későbbi Rimaszombat a vásáros településként létrejött, majd uradalmi központként is fungáló eredeti Szombathelynek és az idetelepült, korábban aranybányász német vendégek Istvánfalva nevű lakóhelyének az összeolvadása révén alakult ki. Az utóbbiak 1268-tól megkapták a fehérvári városjogokat. 1334-ben engedélyt ad a király, hogy - a budai polgárok mintájára — fallal vegyék körbe a várost. A mezőváros, amelyet eredetileg a kalocsai érsek, majd a Szécsényi család, kihalásukat követően pedig a guti Ország és Losonci, majd Széchy (és, örökükben, leányágon több más), illetve Forgách család birtokolt, számos kiváltsággal rendelkezett. A 18. században teljesen megváltotta magát. A reformációt követően (mivel a németek a török hódoltság alatt elhagyták a várost) népessége református lett. A városi tanács személyi összetételében azonos volt a presbitériummal. Ekkor „kelyhes városaként emlegették. Az 1769. évi felekezeti békétlenséget követően az egyházat felszámolták, javait elkobozták. A Türelmi Rendeletet követően szervezhették meg ismét. Lelkészei közül Harsányi Móricz István gályarabságot, lelkésztársa, Kaposi István súlyos börtönt szenvedett. Szentgyörgyi Sámuelt (1731-1745) a tiszáninneni egyházkerület első püspökévé választották. A trianoni döntést követően akkori lelkésze, pálóci Czinke István a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület első püspöke, s a három egyházkerületet összefogó egyetemes konvent első lelkészi elnöke volt. Ettől kezdve hosszú időn át itteni lelkészek (Péter Mihály, Varga Imre, majd Erdélyi Géza) töltötték be az önállósulni kényszerült egyház püspöki tisztségét. Jeles gimnáziuma (az említett 1769. évi esemény miatti megszakítással) 1853-ig működött. Ekkor az osgyáni evangélikus gimnáziummal vonták össze. Az Egyesült Protestáns Gimnázium 1922-ig, majd 1940 és 1944 között működött. Falai közt tanult Pósa Lajos, gyermekirodalmunk megteremtője, Bernáth István agrárközgazdász, Mikszáth Kálmán és sok más későbbi kiválóság is. Szellemi örököseként, 1999-től működik a Tompa Mihály Református Gimnázium. A városban van a székhelye a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményeinek is. Lakóinak a száma 24.640, ebből 7.298 (29,6%) magyar, 13.301 (54,0%) szlovák, 247 (1,0%) roma, 197 (0,8%) egyéb, 3.597 (14,6%) ismeretlen nemzetiségű. Magyar anyanyelvű: 7.768 (31,5%). Felekezetileg: 1.848 (7,6%) ref„ 9.989 (40,5%) r. k„ 2.004 (8,1%) ev„ 184 (0,7%) jeh., 158 (0,6%) met., 93 (0,4%) g.k., 229 (0,9%) egyéb, 5539 (22,5%) felekezeten kívüli, 4596 (18,7%) ismeretlen. Státus: anyegyház Temploma: 1784-1786 között épült, mai formáját 1909-ben nyerte el Lelkész: Molnár Sándor, Kovács Tímár Ildikó, Mikos Tamás sgl. Gondnok: Bán Zoltán B.K.I. A templom A templom kis kertben áll, bejárata az utcáról nyílik. A hajó a torony elé épített, háromszintes, kettős ablakokkal. A torony oldalához építve kis három osztatú, felül egy sorban öt ablakkal ellátott építmény, amelynek középső részén félköríves fülkében Ferenczi István szobra került elhelyezésre. A bejárat felett nyolcágú csillagdíszítés oszlopos keretezésben. A tornyon változó 44
