P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Szerbiai Református Egyház - Kelyhek a Vajdaságban
rokokó ihletést mutatják. A tárgy a historizmus egyik mértéktartó példáját mutatja (II. jegyzék 17. 41. kép). A fehértemplomiak fedeles serlege nyugodt formájával és díszítményével egyaránt a reneszánsz hatását tükrözi. A tagolt talp középső sávjában a nóduszon és a kuppán enyhén domborodó bordaszerű elemek mozgatják meg a sima felületet. A kúppá alján a gyöngysor inkább a klasszicizmusra utal, ugyanakkor a száj alatt húzódó domború levélsor reneszánsz jellegű. A két elemeiben rokon stílus elemeinek keveredése a historizmus válogató, eklektikus jellegét mutatja (. II. jegyzék 18. 42. kép). A reneszánsz jellegű öntött díszű kelyhek után egy barokkos préselt kuppakosarú fedeles hertelendyfalvi kehely következik. Ez a kehely formáját tekintve eltér az előbbi reneszánsz reminiszcenciákat mutató tárgyaktól. A barokkos karéjos talp fölött igen rövid a lapos koronggal ellátott szár, a kúppá viszont magas, ezzel teljesen elvész a tárgy eredeti arányossága. A díszítés a talpon és a kúppá alján hólyagok, szőlőfürtök és levelek. A fedélen ugyanez a minta jelenik meg. A kúppá oldalán gilusálással ovális medalionok tekercsekkel. Ez a forma az 1850-60-as években volt kedvelt, amint erre Kárpátaljáról ismerünk példákat (II. jegyzék 47. 43. kép). Bár minden díszítés nélküli a szabadkaiak kis pohara, de formai sajátosságai alapján úgy véljük, itt kell bemutatnunk. A tagolt korongos, enyhén domborodó talp felett a rövid szárat gyűrű osztja. Az előbbiekhez képest nagyméretű a tulipánkehely kúppá (II. jegyzék 48. 44. kép). Ugyancsak ide soroljuk a belgrádi gyülekezet késői, 1940-es évszámú kelyhét, mivel a kúpos talp felett egy domború díszítésű gyűrű alkotja a szárat. A nagyméretű kúppá alja kidomborodó, ezen sajátosságok alapján véljük, hogy az előbbi alapforma egy csaknem száz évvel későbbi megformálását láthatjuk (II. jegyzék 49. 45. kép). Kis un. betegúrvacsora kelyhet mutatunk be ebből a csoportból. Az bácskossuthfalvi gyülekezet pohara domború, tagolt talpú, balluszteres szárú, erősen kiöblösödő alacsony kuppával. A talpon domború körte alakú elemek díszlenek, a kuppán gilusált kartus. A viszonylag ritka formának hasonlóját Kárpátaljáról Csetfalváról ismerjük. Ajándékozási ideje 1893, míg az ómoravicait I912-es évszámmal látták el86 (II. jegyzék 50. 46. kép). Szecessziós kelyhek A kis belgrádi kehely a századforduló új művészeti stílusának, a szecessziónak a jegyeit mutatja. Az domborodó talpból emelkedő szár teljesen újszerű, alul kiszélesedő, a kupparész alatt gömbös nódusszal. A talpon geometrikus jellegű vonaldísz, a száron pedig, amely vonalával utal a szecesszióra, növényi elemek, virágok és levelek (II. jegyzék 51. 47. kép). 86 Magyar Református Egyházak Javainak Tára V. 2002. 328. 102. sz. 81
