P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Horvátországi Magyar Református Egyház - A szlavóniai magyar gyülekezetek története - Úrasztali edények a Drávaszögben és a szlavóniai gyülekezetekben
A SZLAVÓNIAI MAGYAR GYÜLEKEZETEK TÖRTÉNETE A Dráva alatt a régen Szlavóniának nevezett részen találunk további 5 egyházközséget, amelyek a Szlavóniai Egyházmegyébe tartoznak. A szlavóniai gyülekezetek közül az Eszék melletti Rétfalu története hasonló volt a drávaszögi településekéhez. Itt is a XVIII. század végén került sor a templom építésére. Számos edényt szereztek be ebben a században, ez a hívek áldozatkészségét mutatja. A további három szlavóniai magyar falu — Haraszti, Kórogy és Szentlászló — szigetszerűen még az Árpádkorból maradt fenn. A XVIII. században építették templomukat. A gyülekezeteknek gróf Teleki Klára patróna ajándékozott ezüst edényeket és térítőkét8. A XIX. század második felében építették új templomaikat, amelyek az 1991-95 közötti délszláv háborúban súlyos pusztításokat szenvedtek. Szentlászló volt az a település, amelyet teljesen szétlőttek a szerbek, Kórogy és Haraszti temploma is háborús károkat szenvedett. Az egyházak klenódiumai szinte teljesen eltűntek. A templomokat magyar segítséggel újították fel. A néprajzilag egységes Drávaszög és a szlavóniai magyar falvak évszázadokon át őrizték hitűket. Egységességük megmutatkozik az egyházak klenódiumainak azonos korában és hasonlóságában. Ürasztali edények a Drávaszögben és a szlavóniai gyülekezetekben A gyülekezetek tárgyi emlékeinek bemutatását a legszentebbnek tartott úrasztali borospoharakkal kezdjük, majd az úrasztali boroskannák következnek. A harmadik csoportot a kenyérosztó tálak, tányérok alkotják. Utolsóként mutatjuk be a keresztelő készleteket. A forma szerinti csoportosításban először az ezüst és egyéb fém edényeket, majd az ónedényeket soroltuk, második a kerámia, és üvegedényekkel zártuk a sort. Az edények ismertetése során igyekeztünk készítési idő szerint közölni őket, ennek során figyelembe vettük az évszámokat, ha az nem állt rendelkezésünkre, akkor a kikövetkeztethető készítési idejük alapján soroltuk fel őket. Úrasztali boroskelyhek XVIII. századi kelyhek A drávaszögi egyházközségek közül a legrégibb fennmaradt kelyhet a várdaróci gyülekezet őrzi. A tagolt karéjos talpat felső részén a XVIII. század jellegzetes levélso8 A patrónák szerepéről Palotay Gertrúd 1942. 290. legutóbb P. Szalay Emőke 2000. 54. 15
