P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Horvátországi Magyar Református Egyház - A baranyai magyar gyülekezetek története
HORVÁTORSZÁGI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ A gyülekezetek klenódiumainak bemutatása előtt ahhoz, hogy megfelelően áttekinthessük és értékelhessük a napjainkban felmért emlékeket, feltétlenül szükséges, hogy áttekintsük az emlékanyag hátterét, hiszen a tárgyi anyag elemzéséhez ismernünk kell azt a közeget, amely évszázadok során megszerezte, vette, adományozta a különféle tárgyakat. Az általunk vizsgált egyes területeken érzékelhető eltérő jellegzetességeket, eltéréseket ezek ismeretében érthetjük meg, a magyarázatot a gyülekezetek történetének különbözőségében találjuk meg. Ma Horvátországban 15 református gyülekezet működik, ezek egyházszervezetileg a Baranyai és a Szlavóniai egyházmegyét alkotják. A baranyai magyar gyülekezetek története A Horvátországhoz tartozó Drávaszögnek nevezett területen a reformátusok napjainkban 11 településen alkotnak egyházközséget, közülük egy a közelmúltban alakult. A reformáció korán megjelent a vidéken, az itteni református gyülekezetek közvetlenül a reformáció magyarországi megjelenése után keletkeztek6. Az elmúlt évszázadok során sok megpróbáltatást szenvedtek az itt lakók, hiszen különösen a Duna partján fekvő falvak a hadak vonulásának útjába estek. A török alatt sokszor pusztultak el a települések, de mindig újra épültek. Bizonyára ez a magyarázata, hogy ezek a kis falvak a mai napig megőrizték református vallásukat. A török kiűzése utáni időszak, a XVIII. század itt is egyrészt fokozatos gazdasági fellendülést hozott, a reformátusok számára azonban Mária Terézia uralkodása a csendes ellenreformáció kora volt. A XVIII. századi stabil életkörülmények már a század közepére éreztetik hatásukat. Ezt mutatják a levéltári adatok, amelyekből kitűnik, hogy a gyülekezetek már ekkor hosszas levelezéssel próbálkoztak elérni, hogy a templomaikat nagyobbíthassák, esetleg újra építhessék7. A legnagyobb vállalkozás, a templomépítés mellett a klenódiumok is mutatják a gazdasági helyzet élénkülését, több ónedényt is ekkortájt szereznek be a gyülekezetek. A XVIII. század végén a türelmi rendelet után itt is a gyülekezetek életének pezsgését mutatják a források. A Drávaszög anyagi megerősödését a bortermelés fellendülése eredményezte. A szerémségi bor iránt nagy volt a kereslet, ennek következtében 6 Varga György 2006. 10—11. illetve a gyülekezetek történetének rövid leírása 16., 20., 27., 35-, 43., 49-, 51., 58., 60., 76., 77., 84., 86., 93-, 95-, 105. Lábadi Károly 1994. 5—35. „A bizalom pecsété alatt.” 2004., passim. 7 Varga György im., Lábadi Károly im. 13
