Zempléni Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 11. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 3. (Debrecen, 2007)
Zemplén
Zemplén - Zemplin A gyülekezet története A vármegye névadó települése és első székhelye. Elsőként Anonymus említi. Szélmalom nevű dombján 1964-ben honfoglaláskori vezéri sírt tártak fel. A Bodrog partján állnak államalapításkori várának sáncai. A települést 1214-ben a leleszi premontrei prépostság alapítólevele említi először. 1220-ig a királyé volt, később részben az egri püspökségé. Legfontosabb középkori birtokosa a Drugeth család. A 15. században mezővárosi jogállású, vásártartási joggal. Vásártartási jogot 1572-ben nyert. Hetivásárait szombati napokon tartották. Középkori várát 1557-ben Perényi Gábor foglalta el, majd Telekessy Imre vette vissza, 1685-ben pedig Thököly Imre foglalta el. Ekkor pusztult el a sáncokon belüli kővár. Ebben az évben került el a vármegye székhelye Sátoraljaújhelyre. 2001-ben 399 lakosából 256 magyar és 113 szlovák volt. Státus: Anyaegyház. Gyülekezetét először 1564-ban említik, gótikus eredetű templomát 1628-ban újították meg. Lelkészeinek névsora: 1725—1729 körül a lelkész: Némethy Zsigmond Tunyogi János 1738-1756 Járdánházy János 1756-1767 Simándi Kállai Gábor 1767-1785 Török István 1785-1820 Sebő István 1820-1822 Bunyitai László 1822-1823 Árvái György 1823-1842 Balogh István 1842 Főző János 1842-1843 Czigányi János 1843-1868 Ráski Lajos 1868—1874 Szegő Béni 18742006: Szaszák Malvin B.K.I. Templom A templom egy magaslaton, a temető szomszédságában fekszik. Tornya félig a hajóba épített, háromszintes, közepén vízszintes párkánnyal kettéosztott. Alsó és felső ablaka kissé ívelt, középen kis körablak. A falak síkjában mélyített mezők. Toronysisakja erősen tagolt, élein lemetszett, négyoldalú, íveken hajló, alsó részének közepén gyűrű, felette nyolcoldalú kis sisakkal, tetején gomb és csillag. A hajó sarkain támpillérek, egyik oldalán négy ablakos. A szentély a hatszög három oldalával zárul, négy gótikus támpillérrel erősített. Az ablakok kereteitek. A síkmennyezetű hajó bejárat felőli végében két faoszlop tartja a karzatot, melynek mellvédje keretbetétes. A szószék a hosszanti fal közepére helyezett, alja ívesen szűkülő, végén bojtszerű elemmel. A fehérre és barnára festett kosár négyszögletű, a feljáróval együtt keretbetétes, a betétekben koszorúk és esztergált gombok, a középső részben a
