Zempléni Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 11. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 3. (Debrecen, 2007)

Pólyán

Pólyán — Pol’any A gyülekezet története 1214-ben említik először Poy/en alakban. A 19. századig a leleszi premontrei prépost- ság birtoka volt. A község neve már az 1214-ben keltezett leleszi alapító levélben is szerepelt, mégpedig Lelesz községe miatt Lelesz-Pólyán néven. Kezdetektől fogva a leleszi prépostság birtoka volt, csupán a premontrei rend ideiglenes eltörlése idején, a XVIII. század végén és a XIX. század elején volt kincstári birtok. 2001-ben 517 lakosából 429 magyar és 89 szlovák volt. Státus: Királyhelmec leányegyháza. A reformátusok 1790-ben először fatemplomot építettek. Ezt követően épült 1823-ban a mai templom, vagy ennek őse, ami az 1830- as árvíz következtében nagyon megrongálódott, vagy teljesen rombadőlt. Azonban nem maradt sokáig templom nélkül a gyülekezet, mert 1833. szeptember 8-án már újraszentelték a templomot. Minden bizonnyal elődeink alapos munkát végeztek, mert ezt követően csak 65 év múlva, tehát 1898-ban kellett megújítani a templomot. Hogy milyen volt az a templom, nem tudjuk, de tény, hogy a jelenlegi formáját az 1928-ban történt felújítás során nyerte. B.K.I. Templom Kerítéssel körülvett kertben áll a templom. Tornya a hajóba épített, négyszintes, kör alakú, szögletes és félköríves kereteit ablakkal. A toronysisak erősen tagolt, fülkagyló motívummal az egyik rész élén, felül timpanon, alatta évszám, tetején gomb és csillag. A hajó két elülső végén ovális dísz, két falán két-két kereteit félköríves ablak. A bejárat felett ovális mezőben festett felirat: „ A \jelesei Pólyanyi Reformata Ekklésia építtette e Templomot saját költségén 1823 dik Esztendőben” előtte kis előtető, a falon bal oldalt festett kehely. A hajó kazettás sík mennyezetű, kékes kazettákban arany csilla­gok, és keretben felirat „Ez a ház aZ ELŐ ISTEN HAZA. Építtetett Az O dicsőségére És a nép boldogságára. 1823 és 24 ben." A bejárat felőli karzat boltívekre épített, három boltíves nyílással. A hajó végében lévő fa karzatot S alakú elemekkel és esztergált korongokkal díszített oszlop tartja. Mellvédje keretbetétes szerkezetű. A fából készült szószék a fal közepére helyezett, a feljáró és a szószékkosár keretbetétes, alján arany díszítéssel, végén bojttal. A korona hétszögletű gúla alakú, alul aranybojtokkal, felül aranyra festve kiálló gombokkal, az oldalak alsó részén timpanonok, tetején gömbös elem és csillag. A Mózessszék sötétbarna háttámlája felül ívelt vonalú. A kőből fara­gott, barnára és aranyra festett úrasztala négyzetes alapon barokkos vonalú négy tá­masztékkal, hasábos központi lábán szőlőfürt. Negatívszám: 9166-75 A19-20. kép Sz-M. Úrasztali edények és egyéb felszerelési tárgyak 1. Borospohár Ezüst, vésett felirattal. Talpperem nélküli, kiöblösödő, majd kissé behúzott, szája kihajló. Felirata a derekán: „P. HorváthM 1866. E P. Re. Egyháznak.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom