Zempléni Református Egyházmegye 1. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 10. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2. (Debrecen, 2007)
A Zempléni Egyházmegye története
vármegye alsó felében, főként a Bodrogközön, Hegyalján és Harangodon fekszenek. Hozzá tartozott még a fent említett néhány szabolcsi község is. Az első világháború előtt 62 anyaegyháza volt, melyekből 1920-ban csak 51 maradt magyar területen. Az ungival egyesített felsőzempléni egyházmegye 1850-ig ung—felsőzempléni néven létezett ebben a formában, amikor az 1849. június 12-i kerületi végzés értelmében újra szétválasztották az ungitól és megkezdte önálló életét mint felsőzempléni egyházmegye. Ekkor 28 anyaegyházközsége volt, mindegyik Zemplén vármegye területén. A trianoni döntést követően az újonnan létrehozott Csehszlovákia határain belül megszervezett Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület részeként szervezték az alsózempléni egyházmegye 11 gyülekezetéből, illetve megmaradt a felsőzempléni egyházmegye gyülekezeteiből az alsózempléni- és felsőzempléni egyházmegyét. 1938 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz az alsó- és felsőzempléni egyházmegye összes gyülekezete. A második világháborút követően, az 1945. május 24-ével hatályba lépett rendelet értelmében 9 egyházmegye alakult. A döntést a Csehszlovákiai Egyetemes Református Egyház szervező bizottságának elnöksége volt hivatott végrehajtani. A döntés értelmében az érintett gyülekezetek közül Zemplénjasztrabe (Jastrabis), Legenye (Legina), Alsómihályi (Michal’any), Hardicsa (Hradiste) és Nagytoronya (VePká Torona) anyaegyházak leány- és fiókegyházakkal együtt a bánóc-zempléni szlovák egyházmegyéhez kerültek. A zempléni magyar egyházmegyéhez csatoltattak: Ladmóc (Ladmovce), Zemplén (Zemplín), Kisbári (Malá Bara), Szöllöske (Seleska), Csernahó (Cernochov), Bacska (Backa), Kisgéres (Maly Gyres), Nagygéres (Velky Gyres), Királyhelmec (Král’ovsky Chlumec), Kiskövesd (Maly Kevezd), Perbenyik (Prebenik), Szomotor (Somotor), Bodrogvécs (Vec), Őrös (Strázne) és Kistárkány (Maly Tarkan). A tornai szlovák egyházmegye része lett Magyarbőd (Bidovce) és Biszter (Byster). A fentebbi állapot 1953-ig, az alkotmány elfogadásáig maradt érvényben. Az alkotmányozó zsinat 1952. augusztus 21-én nyílt meg. Az elfogadott alkotmány értelmében 7 egyházmegye szerveződött, ú. m.: pozsonyi, dél-nyitrai, észak-nyitrai, besztercebányai, nyugat-kassai, kelet-kassai, eperjesi. Az alkotmányt 1952. szeptember 18-án hagyta jóvá az illetékes állami hivatal. 1953 júniusában az új egyházmegyék megtartották alakuló ülésüket. Az érintett gyülekezetek a kelet-kassai egyházmegye részei lettek. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata 2006. október 20-án, a VII. ülésszak 10. ülésén hozott Zs 15)2006-os sz. határozatával a volt kelet-kassai református egyházmegye nevét Zempléni Református Egyházmegyére módosította. * * A fentebbi áttekintés Dr. Börzsönyi József: A zempléni egyházmegye rövid története (http:)) www.reformatus-tiszaninnen.hu ) c. munkájának lényegi átvételével, illetve annak kiegészítésével készült. A továbbiakban bemutatandó adatok csupán általános tájékoztatásul szolgálnak a munka lényegi részét képező összeírások elé. A 20. században szolgált lelkészek adatait nem tartalmazza. Ez nagyon időigényes, elmélyült helyszíni kutatást igényelt volna, amire most nem volt mód. (Ismereteink szerint 10
