Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 9. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1. (Debrecen, 2006)

Ajánlás

A római katolikus egyházszervezet az Ungi Főesperességet 20 plébániájával kezdettől az Egri Püspökség részének tekinti. A Liber St. Johannes (Eger, 1886.) 16. századi feljegyzései az ungi tizedkerületek településeit sorolják.17

Mindezt szem előtt tartva összegezzük, hogy a reformáció századában a hitújítás gyorsan terjedt az Ung vidékén. Mint ismeretes, az 1520-as esztendőkben — Ijitber Márton fellépésével egyidejűleg — kimutatható a reformátori tevékenység Magyarországon is. Az 1530-as évek a Felvidéken elterjesztik a lutheri reformációt, amitől Ung sem marad érintetlen. 1533-ban viták törnek ki az egyházi javadalmak odaítélése fölött.18 19 20 1536-ban királyi leirat biztat a protestánsokkal szemben történő fellépésre.17 1539-ben Homonnai Drugeth Gábor nem engedi beszedni a pápai tizedet a birtokán.2" Ugyanebben az esztendőben már nemcsak a lutheránus és anabaptista, hanem a „^wingliánus eretnekség' terjedése miatt is panaszkodnak a Szentszéknek, mely az egyház helyreállítását követeli Magyarországon.21 Napirendre kerül az egyházi birtokok megadóztatása Ung vármegyében (Budaháza, Magasrév, Lakart, Kiskapos, Mocsár, Sislóc, Trask, Bozoss, Nagykapos, Certis, Kisszelmenc).22

1542-ben a pataki várban összegyülekeznek a Felvidék keleti részeinek urai — köztük Homonnai Drugeth Imre és Antal— és protestáns védelmi szövetséget hoznak létre.2’ Az általunk tárgyalt tájegység székhelyének tekinthető Nagykapos római katolikus Flistoria Domus-ában olvashatjuk: „ /550-ben már nagyban terjedt itt is új vallás”.24 25 Ezt a

tudósítást lefordítva aló. századi állapotokra, úgy értelmezhetjük, hogy a helvét irány rohamos terjedése nem egyik napról a másikra következhetett be, hanem megalapozták a fönt említett előzmények. A vármegyének tehát református vezetése volt, mely rendelkezett a területén létező egyházi javadalmak fölött, s a római katolikus intézmény- rendszert — 2-3 kis sziget kivételével — megfosztotta egzisztenciális alapjaitól. A római katolikus klérus döntő része és a szerzetesrendek elhagyták a megye területét.

Debreceni Ember Pálnak a kezdetekre visszatekintő egyháztörténete az ungi református egyházközségek felsorolásában csaknem valamennyi általunk keresett gyülekezetét jelzi:21

„Series Ecclesiarum in Districtu Unghensi.

Ungimr Oppidum, cum Arte., Felsö-Domonya, Also-Domonya, Nymc^ke, Árok, Husink, Kemenate, Petroc% Rodvanc% Minay, Daroc%, Ketergeny, Homok, Hos%s%u-me%o, Eor, Bo^os,

17 Kandra Kabos: Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez. Eger, 1904. 149., 408-410.

18 Ferdinand király a leleszi prépost nagykaposi birtokának visszaadását sürgeti. In: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Bp. 1904. 276.

19 Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Bp. 1906. 72.

20 Egyháztörténeti emlékek... im. 409.

21 Uo. 332., 364-366.

22 Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. Bp. 1912. V. 203., 469—470.

23 S. Szabó József: A Perényiek a magyar reformáció szolgálatában. Bp. 1923. 33 és kk.

24 Haraszy Károly-Maksa József: Kapos. In: Az Ungi Református Egyházmegye. Adalékok az Ungi Református Egyházmegye történetéhez. Nagykapos, 1931. 212.

25 Debreczeni Ember Pál (1660-1710) tudós református prédikátor munkáját kritikával kezelik, többek között azért, mert a művét a halála után Hollandiában Lampe F. Adolf a saját szerkesztésében és neve alatt adta ki, azonban a működő református egyházak településeinek felsorolását hiteles bizonyítéknak tekintjük.

12