Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 9. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1. (Debrecen, 2006)

Ajánlás

Az 1910. évi népszámlálás szerint Ung vármegye területe 3.230 km2, lakossága 162.089 lélek." Ebből:

Ruszin

Magyar

Szlovák

Német

Román

Morvát

Egyéb

61.711

53.824

.36.36411 12 13 14 15 16

8.383

133

82

1.58511

A felekezeti megoszlás :

Görög

katolikus

Római

katolikus

Református

Izraelita

Evangélikus

Goroe T T . , .

. , Unitárius keleti

Egyéb

89.149

34.549

20.092

17.587

582

90 21

19‘4

A Trianoni Békediktátum (1920) a magyarságnak nevet adó történelmi vármegyét elcsatolja Magyarországtól. Az 1. Bécsi Döntés (1938) a magyarlakta területek nagy részét visszaadja Magyarországnak. A II. világháborút követően a trianoni csonkolás megismétlődik, ezúttal azonban Ung megyére nézve már végzetesen. A Szovjetunió ui. az egyébként szövetséges és „baráti” Csehszlovákiától — az azóta ugyancsak megszűnt államalakulattól — annektálja Kárpátalját és vele Ung megye 87 %-át. A nagyhatalmi — katonapolitikai döntés nemhogy nincs tekintettel sem a régió évszázados gazdasági kapcsolataira, sem a közigazgatási állapotaira, sem a lakosság döntő többségét kitevő ruszin és magyar etnikum családi-nemzetségi kötelékeire, netán a történelmi és kulturális hagyományaira, hanem kifejezetten azok ellen irányul. A vasfüggönyszerű szovjet határ gyakorlatilag megsemmisítő csapást mér a történelmi Ung megyére, mindkét oldalán csaknem teljes fejlődésképtelenségre kárhoztatva a lakosságát. A helyzet lényegében alig változik 1991-től, amikor ugyanez a határ a már nem létező) Szovjetunió helyett Ukrajnát jelzi.

Ügy hadtörténeti áttekintés

Tanulmányunkban tehát a volt Ung vármegye jelenleg Szlovákiához tartozó, 13%- nyi területén megmaradt magyar református gyülekezetek történetével foglalkozunk.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyilvántartása szerint az Ungi Református Egyházmegyében az alábbi magyar gyülekezeteket találjuk: Bajánháza, Bés, Csicser, Deregnyő, Iske, Kaposkelecsény, Mokcsakerész, Kisráska, Mátyóc — Vajkóc, Abara, Nagykapos, Nagyráska, Nagyszelmenc, Vaján.1'’ Történetük felvázolásánál jórészt kitaposott ösvényeken járunk.11'

11 A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. I-V. Bp. 1916.

12 A csak szlovákul beszélő népesség ebből mindössze 25.000 főt számlál.

13 Lőkkös János: Trianon számokban. Az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatainak elemzése a történelmi Magyarországon. Püski Kvk. Bp. 2000. 300., 303.

14 Magyar Statisztikai Évkönyv. Bp. 1916. 13.

15 Szeretetnaptár 1995. Az Ungi Református Egyházmegye Tanulmányi Körpontjának kiadása. Deregnyő, 1994. 87-88.

16 A „Magyar Református Egyházak javainak tára:” Kárpátaljai Református Egyház I — IV. munkálatai során a v. Kiillős Imre - P. Szalav Emőke szerkesztésében megjelent IV. Ungi Egyházmegye. Bp. 2001. - kötetében Nagy Varga Vera részben már föltárta az Ungi Református Egyházmegye és a Kárpátaljára eső református gyülekezetek múltját.

11