Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)
Szlavóniai egyházközségek - Szentlászló
Szentlászló A gyülekezet története A római birodalom idején ez a lakott terület Illyria tartományhoz tartozott. A hagyomány szerint első templomuk is ebből az időszakból való, Vespasianus idejében épült, és így már Pál apostol is prédikálhatott benne. A legenda szerint a jelenlegi templom helyén volt egy régi templom, amelynek kettős fala volt, a két fal között alagút vezetett a Vuka (Valkó) folyóhoz. Egy régi feljegyzés szerint a templom 1218-ban épült az óhitű rácok számára. Szendászló nevével az 1330-as évek elején íródott papi tizedlajstromban találkozunk. A református vallást 1530 körül vették fel Sztárai Mihály prédikátor hatására. Kezdetben a templomuk bizonyára paticsból készült. A régi templom helyett 1878- ban téglából építettek új templomot, ekkor a gyülekezet lelkipásztora id. Kelecsényi Mihály volt. Az egyházközségnek 1928-ig iskolája is volt. Ifj. Kelecsényi Mihály prédikátor, aki 1895-től 1921-ig szolgált itt, nagyon értékes könyvtárát az egyházra hagyta. Az 1991-es háború alatt a könyvtár, melyben néhány XVII. századi és sok XVIII. századi könyv is volt, teljesen elpusztult. Az egyház iratai, anyakönyvei, jegyzőkönyvei szintén megsemmisültek, csupán az 1960-as évekből származó anyakönyvet tudták kimenteni. 1991-ben a templomot a parókiával együtt rommá lőtték. Napjainkban folyik a templom felújítása, de istentisztelet tartására még nem alkalmas. A parókiát felújították, ma gyülekezeti teremként használják. Új lelkészlakás is épült. 1817-ben 630, 1873-ban 888, 1885-ben 764, 1913-ban 823, 1971-ben 635, 1989- ben 520, 1999-ben 571 lelket számlált a gyülekezet. A gyülekezet lelkipásztorai voltak: Pap János, Kapornai János, Hétzai Samu, Sz. Péteri Debretzeni, Szentpéteri Miklós, Paksi János, Etsedi János, Keszi Áron, Fóris Mihály, Bíró Sámuel, Tóth Sándor, Kovács András, N. Szabó Mihály, Szekeres István, Tatay József, Györke István, Vághó László, Csuthy Zsigmond, id. Kelecsényi Mihály, ifj. Kelecsényi Mihály, Ládi István, Sípos Mihály, Szabó Zoltán, Andel Károly, Weisz Tibor, Hünlich Róbert. A háborús évek alatt K. Kettős János volt a közösség lelki- pásztora. Napjainkban a lelkipásztori szolgálatot Kettős Attila végzi. Felhasznált irodalom Szabó Zoltán 1968., Kelemen Dávid 1997 6—18., „A bizalom pecsété alatt” 2004 I-II. 61-75. 243-246. KGj. Templom A torony már újjáépült, levágott sarkú, a lezáró párkányba épített órahellyel, felette a párkány ívesen felhajlik. A sisak lapított hagymakupola, felső részén lanternákkal, tetején gomb és csillag. A hajó oldalai csúcsíves ablakokkal áttörtek, közöttük kör alakú medalionok. A hajó vége két kör ablakkal ellátott. Az építést megörökítő tábla szövege a bejárat felett: „E SZENT HAZOT építette ISTEN DICSŐSÉGÉRE hogy e reformáta szent eklésia alapja letetetett 1869 szeptember 13 105
