Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)
Baranyai egyházközségek - Vörösmart
Vörösmart A gyülekezet története Vörösmart a Dunához közel fekvő, már a római korban lakott település volt, akkori neve Ad Novas. A hagyomány szerint nevét a kegyetlen várúrnőről, Vörös Mártáról kapta. A községet már 1341-ben számon tartják, V. Ferdinánd 1841-ben városi rangra emeli. A vörösmarti református egyház a reformáció korában keletkezett. Az 1817-ben tartott püspöki vizitáció alkalmával tett jelentésben az egyház keletkezésével kapcsolatban azt írják, hogy "a magyarországi reformááó után nemsokára volt itt reformáta eklézsia”. Ezt bizonyítja Pathai P. Sámuel 1647. szeptember 10-én kelt levele, amelyet Szilágyi Benjamin Istvánhoz a sárospataki kollégium neves professzorához intézett. Ebben a levélben ezt írja: "Vörösmart városában találtam egy igen öreg embert, Józan Gáspár 85 évest, aki 1547-től előszámlált ugyan néhány reformátort, de minden bizonyos rend nélkül, amint t. i. eszébe jutott, kiknek nevét így sorolta elő: Bertalan pap, Módis Miklós pap, Mátyás pap, emlékezett Szegedi Istvánról is, ez teljesen 20 évet töltött Vörösmarton prédikátorságban, Vörösmarthy 19-et, Sepsi Bálint 18 évet, Petri György szuperintendens hetet s jelenleg - mondta az öreg - Szan- ki János prédikátor ki már négy év óta folytatja hűségesen közöttünk hivatalát. Kiválóbb iskola rektorok voltak Vörösmarton Tolnai Nyíró István, Fogtői János, Maróthi János". Az egyház irattárában megőrzött adatokból látszik, hogy a vörösmarti egyházban hat lelkész viselte a püspöki tisztet a régi időben. A virágzó egyházi életet és a környező egyházakra kiható szolgálatát mutatja az, hogy Vörösmarton az egyház gimnáziumot tartott fenn, amelyet a baranyai eklézsiákon kívül néhány erdélyi főúr is támogatott. Ez az iskola 1686-ig működött. Ekkor ugyanis a törökök elkergették Gyimóti István professzort és társait, akik a diákok egy részével Halasra mentek, s ott alapítottak iskolát. A törökök kiűzése után az iskola nem újult meg. Az egyházközség temploma 1866-1871 között épült, ez már a gyülekezet harmadik temploma. A templom a mostani háború alatt nagyon rossz állapotba került. Az elmúlt évek folyamán azonban sikerült felújítani, ma már ismét alkalmas az istentiszteletek megtartására. A hatalmas méretű lelkészlakás a régmúlt idők gazdagságára emlékeztet. Napjainkra felújították a parókiát, a további javítások is folyamatban vannak. Az egyház régi könyvei és iratai részben a megszállás idején, részben még azelőtt elkallódtak 1817-ben 914, 1886-ban 904, 1910-ben 621, 1941-ben 450, 1971-ben 132, 1989-ben 118, 1999-ben már csak 130 lelket számlál a gyülekezet. Az elmúlt évszázadban megdöbbentő fogyatkozás állt be a magyar lakosság létszámában, amelynek fő oka a Baranyában erőteljesen elterjedt egykézés mellett a két világháború és a legutóbbi évek háborúja. 77
