Református Keresztyén Egyház. Szerbia-Montenegro - Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. (Debrecen, 2005)
Bácskai Egyházmegye - Bácsfeketehegy
Bácskai egyházmegye B ácsfeketehegy Feketics A gyülekezet története A bácsfeketehegyiek Kunhegyesről és Tiszaburáról jöttek és telepedtek le a bácskai síkságon. Vezetőjük Terebesi András volt. A forrásokból kitűnik, hogy a nép szegényebb rétege vállalta a bizonytalan utazást. Vallásukat szerető emberek lehettek, mivel kikötötték a református vallás szabad gyakorlásának a jogát, amit meg is kaptak. A kunhegyesiek letelepedéséről II. József császár 1784. november 25-én rendeletet adott ki. A gyülekezetek az eltávozókat nem engedték el üres kézzel. A kunhegyesi egyházközség az új hazát keresőknek egy úrasztali cinpoharat és egy ezüst úrasztali kelyhet adott. A településen a hagyomány szerint a reformátusok első temploma sárból készült. A mai templom 1800 és 1803 között épült, amelyet 1868-ban alaposan átépítettek. Az 1900-as években ismét nagyobb javításokat végeztek rajta. A karzaton lévő orgona is ekkor készült. A egyházközségben több jelentős lelkipásztor működött. A letelepülőkkel jött Kálmándi Pap János (1785-1791), az ő szolgálati idejében, 1785. május 19-én történt az első anyakönyvi bejegyzés. A következő lelkipásztor Szaki István volt (1791—1803). A mai templom az ő idejében épült, az első jegyzőkönyvet is az ő szolgálati évében kezdték vezetni. Sorsa tragikusan végződött, mivel Cservenka közelében megölték. Jelentős lelkipásztor volt még az ugyancsak tragikus sorsú Berhidai Keresztes József is (1838—1849), akit az 1848-as szabadságharc ideje alatt a németek lelőttek. A gyülekezet és a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház életében is fontos szerepet töltött be Ágoston Sándor (1921-1960), aki az egyházközségnek 39 évig volt a lelkipásztora. A trianoni igazságtalan békeszerződést követően ő szervezte meg Délvidéken a református gyülekezetek életét. A 20
