P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
XVIII-XIX. századi keresztelő edények
Az edény jelzés nélküli, de kiöntőcsőre alapján a kassai kannákkal rokonít- juk104 (91. sz. 91. kép). A bátyúi kis kanna szintén magán viseli a nagyméretű kannák összes főbb sajátosságait. Kissé szűkülő teste kettős bordagyűrűs, talpa pereme felett behúzott, bár a boroskannáknál kisebb a talprész domborodása. Ez bizonyosan a mérettel függ össze, hiszen kis változatban túlzott lenne az erőteljesen domborodó talp. Testét a szájperem alatt, száj felett és a gyűrűk két oldalán pontozott sávok díszítik. Ez a díszítés szintén megjelenik a kassai edényeken (92. sz. 92. kép). A macsolai kannácska már egyszerűbb, talpa behúzás nélküli, palástjáról eltűntek a domború gyűrűk, csupán pontozott sávok díszítik, amelyek azonban őrzik a korábbi felépítést, a száj alatt, a testen két sávban, a talp felett és a talpon sorakoznak. Ugyanakkor a fedél orra ugyanolyan erősen felívelve végződik, mint a bátyúi edényé (93. sz. 93. kép). Ugyancsak pontozott sávok tagolják a matyfalvi edényt és a hozzá teljesen hasonló salánki kannát. A két kis edény közös sajátossága, hogy fülük is egyformán rövid. A közöttük lévő hasonlóság oly mértékű, hogy felvetjük, azonos kéz készítette mindkettőt (94—95. sz. 94—95. kép). Igen hasonlít az előbbiekre a syalókai gyülekezet kancsója, amelynek testén vésett vonalak jelentik a díszítést, csupán füle hosszabb (96. sz. 96. kép). Megegyezik az előbbiekkel a cselfalvi gyülekezet keresztelő kannája. Domború, tagolt fedelén korongos fogója azonos az előbbiekkel, füle viszont hosz- szabb ívelésű. Kiöntőcsőre fedelének kialakítása szintén azonos az előbbieken látható kettős karéjos megoldással. Palástján egy sávot láthatunk a szája alatt (97. sz. 97. kép). Feltételezésünk szerint ezek a kis kannák a XVIII. század folyamán készülhettek. Keresztelő kancsók Az előbb bemutatott kanna formájú keresztelő edények mellett tipikus kan- csókat is használtak keresztelőedényként. Hperjesi CK mesterbe% kapcsolható kancsók Elsőként a v&yaujlaki kancsót mutatjuk be. Az edény domború talpon álló, alul öblös, körte alakú kiöntőcsőrrel ellátva. Fedele peremes, domború, megtaláljuk 104 Hasonló formájú a debreceni kötélverő céh eredetileg 1669-es majd 1843-ban megújított kancsója, amely debreceni ónöntő Zimmermann Károly 1822-es jelzésével ellátott. P. Szalay Emőke 1982. 244. 261. 61
