P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Úrasztali boroskannák

kép). Ez a mester Győrben és Pozsonyban is dolgozott.56 A mestertől több edényt ismerünk, amelyek mesterségbeli tudását és színvonalát érzékeltetik.57 Különleges a viski gyülekezet 2. kannája, amely díszítését tekintve terüle­tünkön egyedülálló. Több formai sajátosság is felfedezhető rajta. Talpa alig szélesebb a hengeres testnél, külön gyűrű szegélyezi. A fedél függőleges szélén három domború gyűrűvel illeszkedik a szájperemhez, felül kis kiemelkedő kör alakú rész. Billentője felül gyöngysoros, alatta dísztelen, ez azért feltűnő, mivel az edény maga igen díszes. Füle viszonylag erős hajlással magasan a dereka fe­lett kapcsolódik a testhez. A derekán lévő domború gyűrű két teljesen különálló részre osztja a palás­tot, amelynek felső részén három koszorúban elhelyezett ábrázolás mellett la­tin szöveg olvasható. A koszorúk között szárnyas angyalfej és három virágból álló csokor. Külön figyelmet érdemel a kanna alsó felén kiírt írással olvasható latin ak- rosztikon, amely magyarul adja meg a tulajdonos nevét. Emellett még arra is érdemes felfigyelni, hogy két évszám is szerepel rajta. A fedélen 1650-et olvas­hatunk, míg a szabó ollót tartalmazó címer felett 1675 látható.58 Az edény magas fokú mesterségbeli tudást árul el, készítője nem elégedett meg a szokásos díszítéssel, hanem egyedivé formálta. Hasonlóképp elgondol­kodtató a hosszú latin szöveg tökéletes helyesírása, amely tanult személytől származhat. Ilyen formai megoldással pozsonyi edényeken találkozunk. A szöveg tar­talmával összecseng Christoph Böhmer 1659-es igen díszes céhedényének vi­lága, ezért feltételesen felvetjük, hogy esetleg ez a kanna is hozzá kapcsolódik. Feltételezésünknek legalábbis időbeli ellenvetése nincs, ugyanis ettől a mester­től a fentebb idézett edény 1659-es évszámú, a viski kanna pedig 1650-es, így életművébe beleilleszthető59 (22. sz. 22. kép). XVII. századi ismeretlen készító'jűpozsonyi kanna Az előbbi jelenlegi ismereteink alapján név szerint is pozsonyi mesternek tulaj­donított két kanna mellett több olyan edény is előkerült, amelyet szintén pozso­nyinak vélünk anélkül, hogy készítőjét pontosabban körülhatárolhatnánk. Elsőként a me^ökas^onji kannát soroljuk ide, melyet pozsonyi készítésűnek feltételezünk. A hengeres testű kanna fedele kiszélesedő szájperemmel találko­56 Weiner Mihályné 1978. 43. 57 Toranova, Éva 1980. 113. Az ő munkája az egyik legszebb pozsonyi kanna, a kassai ónművesek céhkannája 1659-ből. 107. kép. 58 A pozsonyiak mellett Toranova, Éva egy besztercebányai kannát közöl, amelyen hasonlóan gyűrűs a palást, de ez zömökebbnek tűnik, mint a pozsonyiak, 1980. 97- 108. számú tárgyak. 59 Toranova, Éva 1980. 142. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom