P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Az 1808-9-es összeírás ónedényekre vonatkozó adatainak összevetése a fennmaradt tárgyakkal
Kenyérosztó tál 3. (II. jegyzék 57. sz.) Ón, díszítés nélkül. Karéjos peremes szélű, keskeny karimájú, lapos öblű. Hátoldalán beütött jeggyel, Weiner Mihályné 1978. 25. 45.-höz hasonló. Készült: Brassó, XVIII. század vége Átm.: 23,5 cm Ez az összeírás azért érdemel figyelmet, mert láthatjuk, hogy itt a korábban létező, majd megszűnt kovászéi gyülekezet edényeit is megőrizték. A két egymás mellett lévő település mindegyikének adományozott szent edényt az Egerest család. Ez a helység ahol erdélyi edények is vannak, Nagyszebenből a XVII. századbeliek, Brassóból a XVIII. századi. Emellett a XVII. század második feléből valók a lengyel edények, míg a bécsi kancsó XVIII. századi. BEREGARDÓ 1808-9-es összeírás Vagyon kanna nagyobb, s kisebb: A nagyobbik tiszta Csjn: mellyen ez az Inseriptio van. Ad glóriám Dei: Fecit Andreas Nadudvary 1668. A Kiesebbiken vagyon egészen nem olvasható irás után az Esztendő szám. 1629:24-a Decembris. Emellett vagyon két tányér, egyik tiszta Czjn, a másik bádog.158 Fellelt tárgyak Ónkanna (I. jegyzék 9. sz.) Ón, vésett, öntött díszítéssel. Domború talpú, hengeres testű, alul egy gyűrűvel díszítve. Felhajló, domború fedelén kisebbedé) korongokból álló fogó, füle hajlított szalagfül, végén gyöngysor. Billentője letört. Díszítés: palástján körben vésett dísz, inda és lombok, két női arckép. Fülén öntött, domború, szimmetrikus virágdíszítés. Felirata:, Ad glóriám Deifecit Andreas Nádudvari de Maros Nemety 1668. Fedelében beütött jegyek, torony és szőlőfürt WK betűkkel, Weiner Mihályné 1978. 58. 3. Készült: Kolozsvár, XVII. század II. fele Talp átm.: 12,2 cm száj átm.: 9 cm m.: 28,5 cm Kenyérosztó tál 1. (II. jegyzék 23. sz.) Ón, vésett díszítéssel. Teljesen lapos, pereme behajlított, öble egyenes. Hátoldalán két vésett vonal és karcolt betűk: „B. F. H. E. ” 158 Szabadi István 2001. 33. 93