P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Összegzés

lentéktelen a pozsonyi tálak előfordulása. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a XVIII—XIX. század fordulójától kezdődően a Fauser családnak számos tányérja jutott el vidékünkre.

Magas a feltehetően magyar, de városhoz nem köthető tányérok száma, amelyek mind a XVIII. században készültek.

Külföldről bécsi tányérok mellett lengyel darabokat is találunk.

Ugyancsak jelentős a jelenleg ismeretlen jegyű tányérok száma, amelyek azonosítása további feladatot jelent.

A tálak vizsgálata ismét megerősíti azt, hogy évszázadonként változik a piackörzet. Míg a XVII. században az említett Eperjes és Kassa mellett más felvidéki központok edényei is fennmaradtak pl. Besztercebánya, Pozsony, addig a XVIII. századot a kannákhoz hasonlóan egyértelműen a kassai készítmények uralják. Egyeduralmuk a XVIII. század végéig tartott, ekkor megjelennek a budai ónedénygyártók, elsősorban a Fauser család termékei.

A feltárt anyagból kitűnik, hogy az ónedények közül a tányérok a más anyagból készült edényekkel szemben hosszabb ideig bírták a versenyt. Ugyanis, míg a XVIII. század végétől ónkannákat kisebb számban adományoztak a hívek gyülekezeteiknek, addig a tálak nagyobb kedveltségét bizonyítják a fennmaradt tárgyak.

81